Egy rendszerváltás buktatói

A kiadó Microsoft elégedett a Vistával, ám az ügyfelek részéről nem ennyire egyértelmű a fogadtatás. A programot február 20. óta Magyarországon is kínálják, a tömeges "rendszerváltás" azonban várhatóan csak a második fél évben indul meg, és a folyamat nálunk valószínűleg a fejlett piacoknál lassabban megy majd végbe.

A szoftvercég hivatalos adatai szerint a Vista nagyjából kétszer olyan gyorsan fogyott bevezetése első hónapjaiban, mint elődje, az XP. A Microsoftnál állítólag éppen erre számítottak, az viszont meglepte őket, hogy a több verzióban piacra vitt operációs rendszer legtöbb szolgáltatást kínáló - és legdrágább - változata, az Ultimate a legkapósabb. Ebből a cégnél azt a következtetést vonták le, hogy az átállást most nem a marketinghadjárat vagy a kényszer vezérli, hanem a felhasználóknak valóban szükségük van a Vista által kínált újdonságokra. Van azonban egy másik értelmezés is: az elemzők egy része szerint az első vevők azok a technikaőrültek, akik esetleg tényleg ki tudják használni az Ultimate-ben rejlő lehetőségeket, illetve a presztízsvevők.

A váltás persze nem mindig észérvek alapján történik: a fejlett országokban a számítógépek többségét előre telepített operációs rendszerrel vásárolják, és előbb-utóbb mindenütt a Vista lesz az "alapértelmezett" rendszer, ami külön kérés nélkül is felkerül az asztali és hordozható PC-kre. A hardvergyártók nagy lendülettel teszik "Vista-képessé" portfóliójukat.

A legnagyobb húzóerőnek pillanatnyilag kétségkívül a "Vistára hangolt" hardver számít, de vannak azért egyéb vonzerők is. Ha megkérdezünk egy felhasználót, hogy ő miért fog - most, vagy valamikor a jövőben - Vistát vásárolni, akkor az indokok között biztos előbukkan a félelem is - no nem a Microsofttól, hanem attól, hogy előbb-utóbb megjelennek a piacon azok a nyomtatók és egyéb perifériák, amelyek már csak a Vista vezényletével működnek rendeltetésszerűen.

Az igazi élményt az jelenti, ha olyan felhasználókkal is módunkban áll beszélni, akik már használták (vagy próbálták használni) a Vistát. Mi megtettük, s meglepve tapasztaltuk, hogy az új operációs rendszerért elsősorban a nők és a gyerekek lelkesednek, az új kezelőfelület, a háromdimenziós grafika az ő szívükhöz talált utat a leggyorsabban. Elkötelezett Windows-hívőktől hallhatjuk továbbá, hogy a Vista elődjénél sokkal biztonságosabb (a kívülről jövő támadásokkal szemben éppúgy, mint saját maga ellenében, azaz egyik vistás alkalmazás nem fagyasztja le a másikat), hatékonyabban támogatja a multimédiás alkalmazásokat, és rengeteg olyan irodai többletfunkciót kínál, aminek a munkahelyi környezetben tényleg van értelme.

Ugyanakkor ellenérveket sem nehéz találni. Ezek közül a legfontosabb az, hogy a rendszerváltásra jelenleg nincs elegendő ok, azaz a napi használat során nincs olyan elvárás, amit az XP ne elégítene ki. Vagyis az operációs rendszerek szinte már csak a grafika terén tudnak látványosan előrelépni. Ennek viszont ára van: míg egy NT szép kényelmesen elfért egy 265 megabyte memóriájú gépen, sőt egy XP sem igényelt ennél többet, a Vistánál 512 az alapkövetelmény, de ahhoz hogy igazán használható legyen, inkább 1 gigabyte kell. S ez még csak a kezdet.

"Az egyik irodai gépünkre kíváncsiságból feltelepítettük a Vistát. Két órán keresztül gond nélkül működött, akkor viszont az egyik alkalmazásnál kiderült, hogy driverproblémák vannak. Feltettük a gépre a hozzá kapott driver CD-t, amire a képernyő elsötétülésével és az életfunkciók megszűnésével reagált. Azóta már jól van, ehhez azonban az kellett hogy visszategyük rá az XP-t."

A fentiek az egyik pionír felhasználó szó szerint idézett élményei, és ha a témával foglalkozó internetes fórumokon körülnézünk, láthatjuk hogy ezek nem egyediek. Az operációs rendszerek lecserélésénél a legtöbb buktató a drivereknél, vagyis az alkatrészek és perifériák problémamentes működéséhez szükséges segédprogramoknál jelentkezik. Ha alkatrészenként összeépített gépről van szó, akkor az egyetlen megoldást az összes driver vistás változatának föltelepítése jelenti - feltéve, ha ezek léteznek egyáltalán, egy pár évvel ezelőtti hangkártya vagy optikai meghajtó esetében talán már a gyártó is eltűnt a színről, mielőtt még a Vista megjelent. Gyári gép esetében a gyártói "rendszertámogató" honlapokról elvileg már letölthetők a vistás driverek - de ez csak az elv, és rengeteg kivétel "erősíti" a szabályt.

A probléma korántsem légből kapott, és egyáltalán nem Kelet-Európa-specifikus. Az amerikai közlekedési hatóságnál nemrég szigorú Vista-tilalmat rendeltek el, vagyis a jelenleg használatban lévő Windows XP-ket nem lehet lecserélni Vistára, éppen az esetleges kompatibilitási problémák miatt. Hogy ilyen gondok vannak, az többek között az Apple iPod-tulajdonosok számára is nyilvánvaló már: a médialejátszókon futó iTunes zenelejátszó program nem érzi magát otthon a vistás környezetben.

Mindezek persze elsősorban a korai átállókat érintik, a Vista előretörését aligha akadályozhatják meg a "gyermekbetegségek". Azt viszont jelzik, az üzlet ezúttal sem a fogyasztóról szól: a Vistára főként a hardver- és a szoftveriparnak van szüksége.

A Vistára fõként a hardver- és a szoftveriparnak volt szüksége
A Vistára fõként a hardver- és a szoftveriparnak volt szüksége
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.