Nyugat- és Közép-Szlovákia magyarlakta településeiről érkeztek; olyan helyekről, ahol a helyiek szinte soha nem érezték magukat a pozsonyi településfejlesztési politika szíve csücskének. A rendezvénynek otthont adó dunaszerdahelyi polgármesteri hivatal első embere, Pázmány Péter nagyon bízik az előbb-utóbb megnyíló uniós forrásokban. Annak pedig külön, hogy az elképzelések szerint szlovák-magyar közös fejlesztési programok beindítására is lehetőséget ad majd Brüsszel a határ menti régiókban.

- Ha ügyesek leszünk, olyan összegű támogatásokat hívhatunk le, amilyenről korábban nem is álmodhattunk - reménykedik Pázmány.

Iván Gyula, a háromezres lélekszámú Vágfarkasd frissen megválasztott polgármestere jóval visszafogottabb: - Nem igazán világos, mit is kell tennünk, hogy bekapcsolódjunk a majdani projektekbe. Pedig terveink lennének bőven - mondja elgondolkodva.

Ha vegyes érzésekkel is, de azért valamennyien érdeklődéssel várják: mit kínálhatnak most a Budapestről érkezett vendégek a fejlesztéspolitikai információs napok első rendezvényén. Adott esetben egy körút egyik állomásáról van szó: a MeH kül- és biztonságpolitikai államtitkárságának vezetői ezekben a hetekben sorra járják Románia, Szlovákia, a Kárpátalja és Vajdaság határ menti centrumait, hogy a regionális együttműködés új lehetőségeit bemutassák.

Gémesi Ferenc MeH-szakállamtitkár szerint a magyar-szlovák határ menti térségek fejlesztésére az unió, illetve kisebb részben az érintett országok forrásaiból nagyságrenddel több pénz költhető majd el a következő hét évben, mint korábban. - Csak a nagyon jó pályázatoknak lehet esélye - hűti le a kedélyeket a szakállamtitkár. Ráadásul nem elég a politikai csúcsokon egyetértésre jutni a fejlesztési célokat illetően. A regionális szereplők aktivitása nélkül elképzelhetetlen a siker.

Ezek után gyorsan felmerül a háború után lebontott Ipoly-hidak ügye. Ezek hiánya máig szomszédos falvak életét keseríti meg. A schengeni belépéssel a két ország között jövő januárban gyakorlatilag leomlanak a határok: a folyó két partján fekvő falvak között gyorsan meg lehetne teremteni a vízi és a közúti átjárást. Gyakran például százméternyi aszfalt leterítésével megoldható volna a közúti kapcsolat a két ország között. - A mi részünkről nincs akadálya annak, hogy jövő januárjában meginduljanak az útépítések az említett szakaszokon - jelenti be Törzsök Erika főigazgató.

Hogy ez így lesz-e, az nemcsak Magyarországon múlik. Óvatosságra int, hogy a rendszerváltás óta a magyar-szlovák regionális együttműködésnek legfeljebb csak a csírái alakultak ki. Az EU-csatlakozás kellett ahhoz, hogy a helyzet változásában újra reménykedni lehessen. Nyitott kérdés, hogy a Magyarországgal szomszédos országok kormányai valójában mennyire fogják ezt ambicionálni. A jelek e pillanatban inkább arra utalnak, hogy például a szlovák kormány nem kívánja majd elkapkodni a dolgokat. A pozsonyi nemzeti fejlesztési program elfogadásának folyamata amúgy is szemmel láthatóan lelassult a Fico-kormány hivatalba lépése óta. Gyurovszky László közgazdász, a parlamenti mandátumáról nemrégiben leköszönt szlovákiai politikus becslése szerint hozzávetőleg féléves csúszás mutatkozik. Márpedig amíg nincs Brüsszel által jóváhagyott fejlesztési program, addig a határ menti programok sem lehetnek gördülékenyek. De minden gond ellenére a magyar lakta régióknak már most elő kell készíteniük a pályázatok írását - állítja Gyurovszky. - Életrevaló ötletekre van szükség, olyan elképzelésekre, amelyeket nem lehet könnyen visszadobni - másszóval: egyetlen lehetőségről sem lehet eleve lemondania a szlovákiai magyarságnak.

Dunaszerdahely: a pénz szaga