Ingó lábakon az építésügyi reform

Továbbra is csak terv marad az építésügyi hatóságok átalakítása - a kormányzat bicskája másodszor is beletört a központosítási tervbe. A 2007 januárjára tervezett, majd júliusra ígért reform új határideje 2008 első fele. Az érintettek - önkormányzatok, építési szakma - már leginkább azt szeretnék, ha a kormány végre eldöntené: mit is szeretne tenni.

A kormány előbb januárra, majd július elsejére ígérte, hogy a majdnem 500 helyett 190 hatóság foglalkozik majd az építési engedélyezéssel, de látható: ebből most se lesz semmi. A legújabb ígéret szerint talán 2008-ban, valamikor. A nagy építésügyi átalakításnak ez volna az utolsó eleme, a reform célja pedig a visszásságok kiküszöbölése. Tavaly például emelték a büntetési tételeket, szigorították a szakmai követelményeket, és - legalábbis szavakban - központosítottak. A korrupció meggátolására, az engedély nélkül épített ingatlanok számának csökkentésére és a jobb szakmai munka (értsd: szebb épületek) kikényszerítésére hivatott reformgépezetbe azonban ismét hiba csúszott.

Az a rendelet ugyanis még mindig késik, amely kihirdetné: pontosan milyen körzeteket alakít ki a kormány az új rendszerben. Ez egy 1997-es jogszabály, amelyet januárra már úgy alakítottak át, hogy - szinte - csak mögé kelljen tenni a kész listát. Ám ez még nincs meg - és jó darabig nem is lesz. A rendeletet a napokban ismét módosította a kormány, ám a pontosításokon túl más nem történt. Pedig ez lett volna az utolsó utáni időpont arra, hogy a kabinet - tartva eredeti ígéretét - meghúzza a most féleezres listát, és újra - immáron az általa tervezett 190 körzetbe - ossza a települések építésügyi hatóságait.

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumban a "visszalépés" okaként azt hozták fel, hogy a rendszer bonyolult, és számos körülményt kell figyelembe venni. Így például meg kell vizsgálni a körzetre váró ügyszámot (építésügyi leterheltségét), a beruházási kedvet, a megközelítési lehetőséget, a feladatra jutó erőforrásokat (pénzt, tárgyi és személyi feltételeket) és "egyéb szakmai érveket". Most állítólag azt tervezik, hogy ismét törvényt módosítanának, és ennek nyomán az eredeti kormányrendeletet is egy teljesen újjal helyettesítenék. Ezért az új határidő: az ígéret szerint 2008 első felében lesz meg a rövidített lista. A halasztás oka így (jog)technikainak tűnik - ám sokan mondják azt: a kormányzatra nehezedő politikai nyomás akadályozta az átalakítást.

Borsi László, az Ingatlan Parlament elnöke, a tavaly megszüntetett Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) egykori vezetője azt mondja: a politikai félénkség mellett a rosszul értelmezett költségvetési takarékosság és a teljes építésügy háttérbe sodródása is szerepet játszott a reform ellehetetlenülésében. Szerinte az önkormányzatok ellenállása már korábban is megmutatkozott - az OLÉH is szerette volna korábban országos hatáskörű, központi hivatalba terelni az engedélyeztetési ügyeket, ám ez a javaslatuk a kormányzati egyeztetéseken se jutott túl. Borsi úgy látja: az önkormányzatok egyrészt hatalmi szerepüket, másrészt az engedélyek kiadásához kapcsolt hivatalos és nem hivatalos bevételeiket is féltik. És miközben az új rendszer - az ellenőrizhetőbb, kifehéredő építőipar miatt - többletbevételeket garantálna a központi költségvetésnek, nincs elég pénz arra, hogy ennek létrehozását finanszírozzák. Márpedig az új, egységes hivatali rendszer kialakítása pénzbe kerülne. S ahhoz hogy valóban végbemenjen a reform, az építési szakma erősebb kormányzati képviseletére volna szükség, ami az OLÉH megszüntetésével még gyengül is - mondja az Ingatlan Parlament elnöke.

Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint a mostani tervvel az volt a probléma, hogy összekeveredett benne az építésszakmai elvárások megerősítésének és a hatósági feladatkörök rendezésének a szándéka. Amíg ugyanis az előbbi érthető igény - a jobb színvonalú, gyorsabb közigazgatás megteremtése -, az utóbbit inkább a településekre kellene bízni. Az ugyanis beavatkozás az önkormányzatok ügyeibe, ha felülről, jogszabályban mondják meg nekik, miként lássák el a számukra előírt feladatokat. Zongor úgy véli: a szakmai színvonalat kellene meghatározni és az önkormányzatokra bízni azt, hogy ezt elérjék. Ugyanakkor egy ilyen alulfinanszírozott, többletfeladatokkal terhelt rendszerben álságos volna egy ilyen elvárás - tette hozzá.

Vagyis a feladat meghatározásán kívül a feltételek biztosítására is szükség volna. (Igaz, ez számos helyi szintre telepített feladattal kapcsolatban elmondható.)

Félbemaradt építkezés. Nem tudják tetõ alá hozni az engedélyeztetés ügyét
Félbemaradt építkezés. Nem tudják tetõ alá hozni az engedélyeztetés ügyét
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.