Panaszkánon
Megzenésített panaszáradattal önti nyakon hallgatóit az amatőr énekesekből verbuválódott Első Budapesti Panaszkórus. A dalok szövegét kétezer hétköznapi panaszból állították össze, melyek összegyűjtése részben lapunk honlapján is zajlott. A hét végén sikeres próbát tartott a budapesti átlagemberek alkotta kar.
A panaszkórus alapötlete egy finn házaspár fejéből pattant ki, és mára a világ számos pontján - így Hamburgban, Szentpétervárott, Helsinkiben - is követőkre talált. A magyar énekkar szervezői száznegyven aktivista közreműködésével három hét alatt hozták létre a budapesti csapat produkcióját. Az interneten toborzott résztvevők között egyetemisták, marketingszakemberek, ápolónők és nagypapák egyaránt megtalálhatók. A támogatók és költségvetés nélkül szervezett kórus tagjai panaszládájukkal május elsején körbejárták a várost, de e-mailen is gyűjtötték az elsősorban fővárosi témájú sérelmeket. A produkció résztvevői együtt válogatták össze és szedték rímekbe a Panaszdalba bekerült kifogásokat, melyekhez az egyik kórustag komponált zenei kíséretet.
A megzenésített panaszokkal nem csak szórakoztatni akarnak, Fazekas Dániel szervező szerint ezzel szeretnék megteremteni a panaszkodás kultúráját és egyben kultúrát teremteni a panaszkodásból. Remélik, hogy a vidéki városokban is megjelennek követőik, akik Budapest után más városokban is hangot adnának - egy kicsit másképpen - mindennapi problémáinknak. Az Első Budapesti Panaszkórus június 14-én este fél nyolckor mutatkozik be a nyilvánosság előtt a Corvintetőn, majd egy héttel később, 21-én pedig a Hősök terén, az Erzsébet téren és a Roosevelt téren adják elő panaszainkat.
