Ugyanakkor a vizsgált mézek tíz százaléka esetében a forgalmazót minőségi okok miatt elmarasztalták. Általában azért, mert idegen cukrot találtak a mézben, nem volt megfelelő bizonyos enzimek aránya vagy a megengedettnél magasabb volt a méz nedvességtartalma.

Ez azonban nem hamisítás. A méhészegyesület által indított mézhamisítási ügy ennek ellenére nem zárul le. Az egyesület ugyanis egy külföldi laboratórium olyan vizsgálatának eredményére hivatkozik, amelyet Magyarországon a hatósági laboratóriumokban - alkalmas műszer híján - nem tudnak elvégezni. Az eredményből arra lehet következtetni, hogy a méhek hol készítették a mézet, és a mézkeverő vállalkozás mit tett14 a mézzel. Az eljárás eredménye nem szerepel az uniós, következésképpen a magyar mézszabványban sem. Ugyanakkor a kereskedők a szóban forgó vizsgálat egyik - szénizotópos - részvizsgálatának az eredményét kérik a beszállítóktól. A magyar hatóság ezért az uniós felettes hatóságtól, a DG Sancótól állásfoglalást kért: besorolható-e a méz paraméterei közé e vizsgálat eredménye. Ha igen, akkor módosítani kell a Magyar Élelmiszerkönyvet, s meg kell vásárolni a százmillió forint értékű műszert.

Az állat-egészségügyi hatóság emellett a nyári ellenőrzései során külön figyelmet szentel a méznek. Az árusítóhelyek mellett a méhészeket és a mézkeverőket is felkeresik. Az ellenőrzés eredménye Magyarország méztérképe lesz. Az egyes méztermőhelyekre ugyanis jellemző a mézben található virágpor összetétele. Ez segít majd a termékek származásának pontos azonosításában.

A hamisítási botrányt kirobbantó egyesület már kiszállt az ügyből, mondván, a közvélemény figyelmét sikerült felkelteni. Ugyanakkor nyilvánosságra is hozták a brémai laboratórium vizsgálata révén azonosított hamísítók listáját, mivel úgy vélik, a magyar laborok nem tudják kimutatni a hamisítást - pontosan azt, hogy olyan cukortartalmú anyagot kevernek a mézhez, amelynek semmi köze a virágok nektárjához és a méhhez. (Régebben a kristálycukorral, majd a kukoricából előállított izocukorral csaltak, most már a répacukrot, egy könnyen beszerezhető enzim segítségével előállított fruktóz-glükózszirupot használnak a hamisításra. A szirup az egészségre nem veszélyes, de a fogyasztó nem azt a terméket kapja, amiért fizet.)

Az egyik, hamisítással vádolt üzem vezetője, Klenáncz József a Népszabadságnak elmondta: bár nem kapta még meg a hatósági vizsgálat eredményét, de nincsenek kétségei afelől, hogy mézei hibátlanok. S ezt bizonyítják azok a vizsgálati eredmények is, amelyeket a botrány kirobbanása óta kértek tőle a kereskedelmi partnerei is. Hozzátette: megvárja a DG Sanco állásfoglalását, s ezt követően dönt az esetleges jogi lépésekről. Úgy véli, az egyesület honlapján nyilvánosságra hozott táblázat nem a brémai Applica laboratórium dokumentumának teljes, korrekt másolata. (A szerkesztőségünkhöz eljuttatott dokumentum Klenáncz József igazát bizonyítja.) Véleménye szerint a mézpiaci gazdasági harcot mutatja az is, ahogy a listán szereplő cégek sorrendjét összeállították.

Ínycsiklandó minták. Nem minden méz pontosan az, amit állítanak róla