A hetekkel ezelőtt közzétett előzetes adat hibahatárának alsó értékét érte el a nemzeti össztermék (GDP) növekedése az első negyedévben. A KSH korábban 2,9 százalékot becsült, tegnap ezt 2,7 százalékra módosította. Erre a lassulásra - a tavalyi első negyedévben még 4,9 százalékos volt az iram - persze számítani lehetett a költségvetési kiigazítás, a fogyasztást visszafogó adó- és áremelések miatt.

Az adatokból kiderül, hogy a növekedés húzóerejét az ipar 9,1 százalékos bővülése adta, s ez meghatározó mértékben járult hozzá ahhoz, hogy az export 17,6 százalékkal emelkedett, az import viszont csak 15 százalékkal.

- Ezek a számok egyértelműen arra utalnak, hogy a kivitel áll a növekedés mögött, s látható, hogy javul a külső egyensúly is - mondta Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató munkatársa.

A KSH szerint a háztartások végső fogyasztása 0,8 százalékkal csökkent, a kormányzati fogyasztás is mérséklődött, s az állóeszköz-felhalmozás szintén visszaesett, a készleteket is tartalmazó bruttó felhalmozás viszont növekedett.

Kedvezően ítélte meg az adatokat Barcza György, a K & H vezető közgazdásza, aki úgy látja, hogy termelési oldalról már visszaáll a növekedés, de a belső kereslet még gyenge. Így arra számít, hogy idén a növekedés irama eléri, esetleg meghaladja a három százalékot. Hasonló prognózist adott Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója, aki egyben utalt a szintén tegnap publikált áprilisi külkereskedelmi adatokra, a 17 százalékos export-, és 16 százalékos importbővülésre. Vélekedése szerint a lendületesebb behozatal a beruházások élénkülését tükrözheti.

A fogyasztási adatokból Petschnig Mária Zita arra következtet, hogy a jegybank csökkenthetné a nyolcszázalékos alapkamatot. Barcza György szerint a globális hatás miatt gyengülő forint és a bizonytalan béradatok révén ez a lépés júliusra tolódhat. (Ekkor egyébként változik a monetáris tanács öszszetétele, a lejáró mandátumú Auth Henrik és Adamecz Péter alelnök távozik, Király Júlia pedig elfoglalja helyét ezen a poszton.) A testület májusi üléséről készült, s tegnap közzétett jegyzőkönyvből egyébként kiderül: a kamat tartására Adamecz Péter, Auth Henrik, Bihari Péter, Kádár Béla, Karvalits Ferenc, Kopits György, Simor András szavazott, míg Bihari Vilmos, Csáki Csaba, Hardy Ilona, Neményi Judit, Oblath Gábor a 0,25 százalékpontos, Bánfi Tamás pedig a 0,5 százalékpontos csökkentésre voksolt.

Lendületes a cseh és a szlovén növekedés

Csehország hazai összterméke az első negyedévben 6,1 százalékkal volt nagyobb a tavalyi első negyedévinél - közölték a cseh statisztikai hivatalban pénteken. Tavaly negyedévről negyedévre lassult ugyan az ütem, de az évi átlagos GDP-növekedés így is 6,4 százalékos volt. 2005-ben a cseh gazdaság 6,5 százalékos rekord- ütemben bővült, 2004-ben 4,6, 2003-ban 3,6, 2002-ben pedig 1,9 százalékkal. Az erőteljes cseh növekedés egyik forrása újabban a lakossági fogyasztás. Ám ez változhat, mivel a kormánykiadásokat hamarosan lefaragják, az adókat növelik, bevezetik a vizitdíjat, a receptdíjat és a mentőszolgálati díjat.

Szintén tegnap publikált adat: Szlovénia gazdasága az első negyedévben 7,5 százalékkal bővült. (MTI)