A német EU-elnökség még a június 21-22-i, félévzáró csúcstalálkozó előtt kisebb csoportokban egyeztet a huszonhetek vezetőivel. A berlini konzultáció résztvevői az alkotmányos szerződés támogatói közé tartoznak - ennél "rázósabbnak" ígérkezik viszont egy héttel később a négy visegrádi miniszterelnök és az uniós elnökséget júliustól átvevő José Sócrates portugál kormányfő találkozója. A csehek és a lengyelek nem lelkesednek az EU-alkotmányért, és ez a probléma már a Merkel által szervezett vacsorán is nyilvánvalóan szóba kerül.

Magyarország pártolja a német elnökség ambícióit, vagyis egyetért azzal, hogy az alkotmányból a lehető legtöbbet meg kellene őrizni. Eközben Párizs és London is azt szorgalmazza, hogy a tagállamok egyszerűsített, más néven miniszerződést fogadjanak el.

Az elmúlt két évben világossá vált: a tényleges alkotmányról - amely állami jegyekkel, himnuszszal, zászlóval is felruházná az Európai Uniót - a francia és holland népszavazási elutasításokat követően nem lehet közös nevezőt találni, jelenti brüsszeli tudósítónk.

Nicolas Sarkozy "egyszerűsített szerződése" az EU belső, intézményi problémáinak orvoslására összpontosítana, még a 2009-es EP-választások előtti megoldással. Főbb elemei: állandó uniós elnökség és külügyminiszter, a minősített többséggel történő döntéshozatal kiterjesztése, az EU jogi személyiséggel történő felruházása. A csehek a tagállamok egyenlőségét akarják (mint az USA szenátusában), s hatásköröket is visszavennének Brüsszeltől a tagállamok javára. A britek a papírkosárba dobnák az Alapjogok Chartáját (de az is irreális immár, hogy egészében megmaradjon). A hollandok a tagállami törvényhozások megerősített szerepét kívánják látni.