Üresen maradt a milánói vádlottak padja
Üres volt pénteken a milánói bíróságon a vádlottak padja: nem jelent meg az összesen 33 titkos ügynök, aki 2003. február 17-e reggelén a milánói Jenner utcában megszervezte és végrehajtotta az itt található iszlám kulturális és vallási központba tartó imám elrablását.
Heten az olasz katonai elhárítás (SISMI), 26-an feltételezhetően a CIA emberei: ők figyelték meg, hallgatták le, követték és tuszkolták be egy elsötétített ablakú gépkocsiba Abu Omárt, akit először az avianói, majd a németországi Ramstein támaszpontjára vittek, innen pedig hazájába, Kairó hírhedt börtönébe, ahonnan a saját állításai szerint fizikai és lelki kínzásokat átélt férfi az idén februárban szabadult. "Már a gépkocsiban és a repülőgépen is vertek, az egyiptomi kihallgatásokon pedig a CIA emberei is részt vettek" - számolt be a perben magánvádlóként fellépő, de jelen nem lévő Abu Omar. Egyedül az ügyvédek töltötték meg a tárgyalótermet: az olasz igazságügyi hatóságok hatáskörét el nem ismerő amerikai ügynökök mellé hivatalból kirendelt, és a SISMI tavaly (havi 30 000 euróval) kényszernyugdíjazott vezetőjének, Nicola Pollari tábornoknak a védelme is a tárgyalás felfüggesztését kérte, miként a vádlottként szereplő olasz állam.
A Romano Prodi vezette kormány ugyanis az alkotmánybírósághoz fordult kompetencia tisztázásra: a legfelsőbb bírói testület döntsön arról, hogy az olasz nemzetbiztonság vagy a milánói ügyészség szava nyom-e többet a latban? A kormány, a SISMI és a CIA védelme szerint ez a tárgyalás határozatlan időre felfüggesztendő, mivel mindaz, ami 2001. szeptember 11-e után a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem nevében történt, államtitok.
Nem emberrablást, hanem "kényszerintézkedéseket", szakszóval "extraordinary rendition" hajtottak végre. A CIA a helyi hatóságok beleegyezésével (sőt, aktív részvételével) elfogott egy terroristát, és eljuttatta egy harmadik országba.