A kancellár asszony úgy értékelte, hogy a klímaváltozás káros hatásainak mérséklése érdekében, továbbá Afrika megsegítésével kapcsolatban fontos megállapodásokat sikerült elérni. Elismerte ugyanakkor, hogy a "legfejlettebb" fejlődő országok nem minden tekintetben támogatták a nyolcak környezetvédelmi erőfeszítéseit, továbbá, hogy G8-csoporton belül Koszovót illetően fennmaradtak a nézeteltérések.

A rendkívül szigorú biztonsági intézkedések közepette zajlott, mégis mindhárom nap többezres globalizáció-ellenes tüntetésekkel kísért csúcstalálkozóval kapcsolatban Merkel összességében pozitív mérleget vont. Úgy vélekedett, hogy a környezetvédelem és Afrika megsegítése terén "messze ható" határozatokat sikerült elérni. Ennek kapcsán kiemelte a nyolcak egyfajta szándéknyilatkozatát arra, hogy 2050-ig a felére csökkentik a környezetet leginkább károsító széndioxid-kibocsátást, de még inkább azt a tényt, hogy az egész folyamatot közös megegyezésre az ENSZ ellenőrzi majd. Elismerte ugyanakkor, hogy a nyolcak által "küszöbországoknak" nevezett, a nyolcak tagországait a fejlettség szintjén leginkább megközelítő fejlődő államok - azaz Kína, India, Brazília, Mexikó és Dél-Afrika - nem minden területen támogatta a csúcson elhatározott erőfeszítéseket. A szóban forgó országok - elsősorban Kína és India - ugyanis semmifajta számszerűsített, illetve időponthoz kötött kötelezettséget nem voltak hajlandók vállalni, noha fontosnak nevezték a környezetvédelmi erőfeszítéseket.

Merkel mindazonáltal jelentősnek nevezte, hogy az említett országokkal megállapodtak az állandó párbeszéd fenntartásában, a "heiligendammi folymatnak" elkeresztelt, rendszeres dialógus beindításában. A kancellár úgy vélekedett, hogy a globalizáció kedvező irányú alakítása, illetve a világgazdaság problémáinak megoldása és nem utolsósorban a klímaváltozás elleni harc csakis az érintett országok közreműködésével lehetséges.

A nyolcak - mint a kancellár kiemelte - egyértelművé tették Afrikával szembeni felelősségüket. Szavai szerint ezt bizonyították a két évvel ezelőtt, a skóciai Gleneaglesben tett ígéretük megerősítésével, azaz az afrikai országoknak szánt segélyek 2010-ig történő megkétszerezésével. Rendkívül fontosnak nevezte a megállapodást arról is, hogy a G8-csoport további 60 milliárd dollárral segíti a járványok leküzdését az afrikai kontinensen.

A kancellár beszámolt a nyolcak által a legégetőbb nemzetközi kérdésekről folytatott egyeztetésekről, s ennek kapcsán arról, hogy Koszovó jövőbeni státusát illetően fennmaradtak a nézeteltérések a nyugati államok, illetve Oroszország között. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy - mint fogalmazott - az idő szorít, s reményét fejezte ki, hogy sikerül közös álláspontot kialakítani. Közölte, hogy a nyolcak felelős képviselői már a jövő héten tárgyalásokat kezdenek a Szerbiához tartozó tartomány jövőjéről, ugyanakkor nem foglalt egyértelműen állást az általa korábban fenntartás nélkül támogatott Ahtisaari-terv mellett. Szavaiból az tűnt ki, hogy a konszenzus érdekében - illetve a nyolcak elnökének minőségében - egyfajta új megoldást sürget. Üdvözölte ugyanakkor az Európai Unió és Szerbia közeledését.

Merkel szerint egyetértés volt ugyanakkor a többi megvitatott, külpolitikai kérdés tekintetében. A Közel-Kelettel kapcsolatban a G8-csoport tárgyalásokra, illetve az erőszakról való lemondásra szólította fel a szemben álló feleket, Iránnal és Észak-Koreával kapcsolatban pedig egyaránt az atomprogramról való lemondást sürgette. Teheránnak üzenve a G8-csoport megerősítette a tárgyalásokat célzó javaslatát, ugyanakkor azt is, hogy az urándúsítás folytatása esetén további szankciókkal kell számolnia. Hasonló tartalmú üzenetet fogalmaztak meg a csúcs résztvevői Phenjannak is, ugyanakkor reményüket fejezték ki, hogy folytatódhatnak a közelmúltban ismét félbe szakadt hatoldalú nemzetközi tárgyalások.

A nyolcak minden korábbinál erőteljesebben sürgették a szudáni rendteremtést is. Arra szólították fel a szudáni kormányt, hogy segítse a katasztrofális dárfúri helyzet rendezését célzó nemzetközi erőfeszítéseket. Támogatták az ENSZ és az Afrikai Unió közös misszióját.

Merkel közölte, hogy a nyolcak - év végéig tartó - elnöki minőségében mindent meg kíván tenni a Heiligendammban született határozatok betartása érdekében.Merkel nem támogatja a Koszovóról szóló döntés elhalasztását

Merkel pénteken a heiligendammi G8-csúcs végén nyilatkozva leszögezte: nincs mire várni, sokkal inkább azt kell tudniuk, hogyan lépjenek előre a kérdésben.

Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök megpróbálta meggyőzni az orosz vezetést, amely a Koszovó feletti szerb fennhatóságot támogatja, hogy egyezzen bele a tartomány esetleges függetlenségébe, cserébe a Koszovó státusáról tartandó ENSZ-szavazás elhalasztásáért. "Nem adhatunk haladékot arra, hogy Belgrád és Pristina tárgyaljon, amennyiben valamennyi érdekelt fél, mindenekelőtt az oroszok, nem ismerik el, hogy Koszovó függetlensége elkerülhetetlen" - mondta Sarkozy.

Blair: a közeljövőben nem rendeződnek a London és Moszkva kapcsolatát mérgező ügyek

A közeljövőben nem rendeződnek Tony Blair brit kormányfő pénteken Németországban tett kijelentése szerint a Nagy-Britannia és Oroszország közötti vitás ügyek, amelyek mérgezik a két ország kapcsolatát. "A légkör személyes szinten tökéletesen szívélyes volt, de van néhány konkrét kérdés, amelyek, azt hiszem, mostanában nem fognak megoldódni" - mondta Blair újságírók előtt, miután 50 percet tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Heiligendammban. A brit kormányfő tájékoztatása szerint a "nagyon nyílt" megbeszélésen többek között szó esett az energiaipari együttműködésről, a tervezett amerikai rakétapajzsról és Alekszandr Litvinyenko Londonban meggyilkolt volt orosz titkosszolgálati főtiszt ügyéről.
(forrás: MTI)