Több mint harminc, jelenlegi vagy korábbi amerikai, illetve európai titkosügynök vallomása, illetve a nemzetközi repülési adatok új, számítógépes elemzése adja annak a jelentésnek a súlyát, amelyet Dick Marty svájci liberális szenátor pénteken tett le az Európa Tanács (ET) jogi bizottságának strasbourgi asztalára. Az ET felkért jelentéstevőjének épp egy évvel ezelőtti, hasonló jelentése a CIA-járatok repülési útvonalaira, leszállásaira, a George W. Bush amerikai elnök által is elismert HVD-k, azaz “különösen értékes őrizetesek” ET-tagállamokon belüli mozgatására összpontosított, a mostani pedig a fogva tartásukra.

Forrásai alapján Marty kimondja, amit egyébként – kissé burkoltan – a The Washington Post évekkel ezelőtt megírt: 2002 és 2005 között Lengyelországban és Romániában is titkos bázison hallgattak ki őrizeteseket. Khaled Sheikh Mohammedet, a szeptember 11-i merényletek Pakisztánban elfogott értelmi szerzőjét például a lengyelországi Szymany bázison vallathatták. Az ET-jelentéstevő állítása szerint Bush elnök a szeptember 11-ét követő vasárnap titkos rendeletben hatalmazta fel a CIA-t, hogy leplezze a legkomolyabb terroristákkal kapcsolatos akcióit. A szövetséges országokkal állítólag titkos megállapodást kötött, s Marty szerint 2001 októberében a NATO egésze belement ilyenbe. – Soha nem létezett ilyesmi – nyilatkozta Carmen Romero, helyettes NATO-szóvivő. Az viszont nem titkos, hogy az USA kérésére akkor az atlanti szövetségesek – már soraikban a lengyelekkel, de a románokkal még nem – nyolcpontos intézkedéssorozatról döntöttek, amelynek része a repterek átengedése a terrorizmusellenes harc céljaira, igaz, nem jogsértések leplezésére.

Márpedig az EU értékelése szerint a “titkos fogvatartás” ellentétes két európai egyezménnyel is. Brüsszelben ezzel együtt óvatosan, bár aggodalommal fogadták a Marty-jelentést, egyelőre elemzik azt. Az EU önvizsgálatra szólította fel tagállamait. A svájci politikus tavaly tizenhat országot hozott hírbe a CIA-vel; Bosznia és Kanada ismerte csak el érintettségét.

Lengyelországban Marty név szerint is vádolja (a többi között) Aleksandr Kwasniewski korábbi államfőt, illetve Jerzy Szmajdzinski volt védelmi minisztert, Romániában pedig Ion Iliescu exállamfőt és Traian Basescu elnököt, mint akik tudtak róla, mi folyik az országukban. – Megismételhetem még egyszer: nem volt titkos bázis Lengyelországban – közölte Varsóban Robert Szaniawski külügyi szóvivő. Basescu már korábban tagadta ezeket a vádakat.

Sajnálatos, hogy a jelentéstevő úgy véli: Románia titkos börtönöknek adott otthont. Ez a jelentés, mint az előző is, semmilyen bizonyítékot nem hoz fel vádai alátámasztására, leszámítva a meg nem nevezett forrásokat, amelyeknek hitelességét nem lehet megítélni - közölte a bukaresti külügyminisztérium pénteken. 

Eközben éppen pénteken kezdődött meg Milánóban az első, a CIA-üggyel közvetlenül összefüggő per. Huszonhat amerikait, illetve hat olaszt, jobbára ügynököket, vádolnak azzal (előbbieket távollétükben), hogy Egyiptomnak adtak ki, s ezzel kínzásnak szolgáltattak ki egy CIA-foglyot.

A Marty-jelentés most az ET parlamenti közgyűlése elé kerül, az EU pedig a tagállami visszajelzések és az újonnan ismertté váló tények fényében lép tovább.

Brüsszel