Markó és Csáky: Budapest kevesebbet foglalkozik a határon túli magyarsággal
A felvidéki és az erdélyi vezető politikus az RMDSZ bukaresti székházában folytatott megbeszélést, ezt követően pedig bejelentették, hogy a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának (HTMSZF) következő ülésére, az úgynevezett kis Máértra, szeptember 1-jén, Révkomáromban kerül sor.
Csáky elmondta: ezen a fórumon megtárgyalják a határon túli magyar közösségeket befogadó egyes országok Európai Uniós tagsága és a Schengen-övezethez való hamaros csatlakozása által előidézett új helyzetet. Azt próbálják majd feltérképezni, hogy azok a közösségek, amelyek a következő években várhatóan nem élvezhetik az említett tagságokból fakadó előnyöket, hogyan látják saját helyzetüket, ezzel kapcsolatban mit kell közvetítenie a HTMSZF-nek a magyar kormány felé.
Szóba kerül a találkozón a határon túli magyaroknak nyújtott anyagi és politikai támogatás is. Kialakítják majd azt az álláspontjukat, amelyet a Szülőföld Alap várhatóan szeptemberben sorra kerülő egyeztető tanácsán képviselnek.
Emellett a határon túli magyar szervezetek megegyeztek korábban a magyar kormányfővel abban is - közölte Csáky -, hogy szeptemberig bemutatják és írásban is eljuttatják az új támogatási rendszerrel kapcsolatos véleményüket. Konkrétan - tette hozzá az MKP elnöke - a Szülőföld Alap működéséről, valamint általában a politikai támogatásról és együttműködésről fejtik ki nézeteiket. Az MKP július végéig dolgozza ki írásban álláspontját.
Csáky sajnálattal állapította meg, hogy a magyar belpolitikai egymásnak feszülés annyi energiát von el a magyar diplomáciától, a kormánytól, hogy csökkent a magyar külpolitika hatékonysága, akárcsak a politikai odafigyelés a határon túli magyarokra.
Markó Béla is egyetértett az MKP elnökével abban, hogy csökkent "a magyar politika és kormány figyelme" a határon túli magyar szervezetek helyzetét illetően. Erre az a magyarázat - véli az RMDSZ elnöke -, hogy a magyar belpolitikában a viták lekötik a pártok és az intézmények energiáját, emiatt pedig befelé fordulnak. Markó hangsúlyozta: ez csupán magyarázatot jelenthet, de nem mentséget.
A Szülőföld Alap kapcsán a romániai magyar politikus kijelentette: bíznak abban, hogy befolyással lehetnek az intézmény működésére, és megfelelő támogatást kínál majd a határon túli magyarok számára. Markó szerint a támogatás kérdése még nincs megnyugtatóan rendezve, mivel a rendszer még alakulóban van.
Markó és Csáky megegyeztek abban, hogy az MKP átadja az RMDSZ-nek az uniós alapok lehívása terén szerzett tapasztalatát.
(MTI)