- Fogalmam sincs - mondja zavartan. - Sajnos nehéz nálunk tudatosan öltözködni.

Az Anthropolis egyébként a tavaly alakult Globelance-csoport tagjaként a textilkereskedelem, divatipar és sportszergyártás visszásságaira próbál ezekben a pillanatokban rámutatni. Ennek érdekében varrógépeket hoztak a térre, melyeken fehér álarcot viselő aktivisták varrnak. Elmondásuk szerint ők most az ázsiai és afrikai izzadságműhelyek, az úgynevezett sweatshopok hangulatát idézik fel, és azért vannak pont nyolcan, mert így utalnak a G8-csúcstalálkozóra. Amikor ezt halljuk, egy rövid, de intenzív pillanatig csuklani kezdünk.

- Valahol, egy nagy hajó gyomrában éhbérért dolgozó emberek varrnak most megállás nélkül - fest elénk egy könnyen átélhető képet Újszászi Györgyi, a Védegylet munkatársa. - Mi értük harcolunk.

Szóval szimpatikus dolog ez a fair trade-mozgalom, a küzdelem a kizsákmányolás ellen, a méltányos árképzés, mely tényleg fedezi a termelők megélhetését. A probléma akkor kezdődik, amikor megpróbáljuk kideríteni, vajon hány boltban vásárolhatnánk kizsákmányolásmentes edzőcipőt. Eláruljuk: egyben sem. Még jó, hogy a demonstrálók pólói a tisztességes kereskedelem szabályait betartva készültek, és egynesen Angliából érkeztek Budapestre.

- Az interneten találtunk egy magyar forgalmazót, aki fair trade-termékekkel is foglalkozik - meséli Lerner Balázs, az Anthropolis munkatársa. - Amikor megkerestük, elcsodálkozott: azt kérdezte, miért nem a hagyományosból rendelünk, az feleannyiba kerül.

Ekkor körülnézünk: pontosan négy, fagylaltot nyaló turista, egy biciklista és két tucat újságíró figyel a demonstrálókra, egy kamerás férfi pedig alulról fényképezi az aktivistákat. Ők a gépek fölé görnyednek, hisz ez ma a lényeg: bekerülni az újságba, a híradóba, felhívni a fair trade-re a figyelmet, legalább egy vágókép erejéig.

Aztán jöhet utánuk az ember, aki furulyázva kerüli meg a Földet, meg a másik, aki féltékeny a kecskéjére.

Mert kegyetlen vagy szomorú, de így megy ez.

Munkában a varrógépkommandó