Olyan laza a hangulat, mint egy osztálykiránduláson - összegezte az egyik német kommentátor a G8 csütörtöki tárgyalásainak atmoszféráját. A nyilvánosság előtt mindenki igyekezett a legbarátságosabb arcát mutatni, a háttérben azonban az utolsó pillanatig késhegyre menő viták zajlottak.

1. Orosz-amerikai rakétavita: A négyszemközti találkozón Putyin azt javasoltak Bushnak, hogy használjanak közösen egy gabalai (észak-azerbajdzsáni) rakétaelhárító rendszert. Erről már az azerbajdzsáni elnökkel is egyeztetett. Ha az irániak valóban nagy hatótávolságú rakétákkal kezdenek kísérletezni, akkor erről így is tüstént értesülnének. Ez a rendszer Putyin szerint éppúgy védené az európai országokat, mint a vitatott lengyel-, illetve csehországi bázisú amerikai rakétaernyő, és természetesen nem veszélyeztetné Oroszországot sem. Ebben az esetben Putyin eltekintene attól, hogy újraprogramozza az orosz rakétákat Európa irányába. Bush érdekes felvetésnek minősítette az orosz elnök javaslatát. Az első elemzések szerint az azerbajdzsáni radarbázis közös használata ugyan nem túl valószínű, de a feszültségoldásra irányuló szándék mindkét részről tetten érhető.

2. Klíma: a G8 vezetői megállapodtak, hogy 2050-ig "igyekeznek" felére csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, és megpróbálják bevonni a fejlődőket is. Angela Merkel nagy sikerről beszélt, de a diplomatikus megfogalmazást már tegnap sok kritika érte: a környezetvédők szerint nem elég konkrét és nem elég kötelező jellegű. Merkel és Gabriel német környezetvédelmi miniszter azonban az amerikai politika változását méltatja. Bush maga is fontosnak nevezte a kiotói egyezmény folytatását, sőt azt ígérte, hogy a következő klímavédelmi megállapodásban már Washington is vezető szerepet játszik - persze könnyen ígérheti, akkor már rég nem ő lesz az elnök.

3. Afrika + szegénység: a fejlett országok készek 2013-ig 60 milliárd dollárral támogatni a súlyos betegségek (AIDS, malária, tuberkulózis) elleni harcot a szegény országokban. Mindez egy korábbi G8-program továbbfejlesztése: 2001-ben erre a célra már létrehoztak egy globális alapot, amely eddig 7,6 milliárd dollárral támogatta a betegségek leküzdését 136 országban. Öt év alatt 1,8 millió életet mentettek meg. A tervezett 60 milliárd dollárhoz a németek és az amerikaiak az eddiginél jóval nagyobb mértékben lennének hajlandók hozzájárulni (Washington állítólag egymaga 30 milliárdot fizetne), a G8-ak közül azonban többen vonakodnak. Vita van a segélyekről is, itt a G8-államok továbbra sem teljesítik két évvel ezelőtti vállalásaikat.

4. Pénzügyi alapok szabályozása, szellemi jogok védelme, kalóztermékek elleni harc: A hedgefondok átláthatóbbá tétele, megadóztatása főként brit és amerikai ellenállásba ütközik. A szellemi jogvédelem és a márkás termékek hamisítása csupán a mai napon kerül majd a tárgyalóasztalra, amikor a "ludas" fejlődő országok (elsősorban Kína) képviselői is tárgyalóasztalhoz ülnek. Németországban korábban az is felmerült, hogy nemcsak a gyártókat, hanem a kalóztermékek vásárlóit (például a Távol-Keleten álmárkás ruhákat és táskákat beszerző németeket is) súlyos pénzbüntetéssel lehetne sújtani.