A bioüzletet fúrja az OPEC
Bőséges kínálat áll szemben a kereslettel az olajpiacon, így nincs ok rá, hogy az exportálókat tömörítő szervezet, az OPEC emelje a kitermelési plafonját - mondja Abdallah el-Badri főtitkár. Ezzel egyben válaszolt a fogyasztók érdekeit képviselő Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) és az amerikai kormány azon felvetésére, hogy a magas árat több olajjal lehetne letörni. Sőt hozzátette: a korábban elhatározott napi 1,7 millió hordónyi termeléscsökkentést - a 28 millió hordónyi kvótához képest - sem hajtották még végre.
Kétségtelen, hogy geopolitikai aggodalmak és technikai problémák, természeti katasztrófák is befolyásolták az utóbbi időben az olaj árát. A magyar szempontból mértékadó Brent hetven dollár felett látszik megnyugodni. Az év eleji ötvendolláros szinthez képest ez tetemes emelkedés. Különösen, hogy a gyors világgazdasági növekedés inflációs félelmeket kelt a jegybankok körében, amire kamatemelés a válasz. Ám a dollár is érdemben gyengült az euróhoz képest, s ez valamenynyire ellensúlyozta a drágább energia hatását, a termelőket meg az emelkedő ár tartására késztette. Az amerikai könnyűolaj ára tegnap 67 dollár körül mozgott.
A piacot megzavarták a politikai feszültségek Nigériától Törökországig - török csapatok törtek be Irakba kurd fegyvereseket üldözve -, miközben a nyári autós szezon előtt ismét kiderült, hogy szűkösek a finomítói kapacitások, főként az Egyesült Államokban. A Perzsa-öböl térségében pusztító Gonu ciklon is károkat okoz, s akadályozta az ománi olajexportot az elmúlt napokban. A vihar Irán felé halad tovább.
Az OPEC főtitkára ennek ellenére úgy látja, semmi sem indokolja, hogy az olaj ára nyolcvan dollárra ugorjon föl. A világtermelés negyven százalékát adó kartell ugyanakkor tisztában van azzal, milyen beruházások szükségesek a kitermelés fejlesztéséhez. A líbiai el-Badri a The Wall Street Journalnak adott interjújában hangoztatta, hogy akár ötszázmilliárd dollárt is invesztálni kell az olajiparba 2020-ig, hogy ki lehessen elégíteni a várható igényeket.
Ám ezeket az erőfeszítéseket megzavarhatja, hogy az ipari államok szorgalmazzák a bioüzemanyagok előállítását. El-Badri ilyen értelmű megjegyzéseit úgy kommentálta Julian Lee, a londoni Centre for Global Energy Studies kutatója, hogy az OPEC nehéz helyzetben van. Egyrészt a fogyasztók egyre több olajat követelnek tőle, másrészt azt üzenik: környezetvédelmi és biztonsági okból egyre kevésbé akarnak támaszkodni rá. A főtitkár szerint a bioüzemanyag-termelés összeütközésbe kerül az élelmiszer-ellátással, s az élelmiszerek árának erőteljes növekedését váltja ki. Ám ha hosszabb távon csökken a kereslet az OPEC olaja iránt, akkor beruházni sem érdemes a kitermelés bővítésébe. Ennek következménye pedig az lehet - jegyezte meg el-Badri -, hogy az olajárak "átszakítják a plafont".
