A nyírásnál több kell a gyepnek
A fűnyírás tűnik a legegyszerűbb ápolási munkának. Csak tologatni kell a gépet. Az a hobbikertész már rafináltnak gondolja magát, aki az egymás után következő nyíráskor váltogatja a vágási irányt. A fűnyírás ennél azért bonyolultabb tudomány. Aki sokat nyír, és ismeri a gyepalkotók életét, tudja, hogy a fűnyíró ügyes tologatásával nem csupán a csúf, egyenetlen növekedést lehet korrigálni. A pontosan és jól végzett munka eredménye a jó minőségű, szomszédbosszantó gyep. Ehhez egyébként nincs szükség különleges trükkökre, csak néhány szabályt kell elsajátítani.
Olvasóink leveleiből az is kiderül, hogy sokan hibáznak, holott sok időt töltenek a gyep ápolásával. Nem is nagyon érthető, hogy az amatőr kertészeknek szánt olcsóbb fűnyírókat miért látják el alsó nyírási beállítási lehetőséggel. (Ez a pázsitra való.) A gyepben élő fűnek, pontosabban az egyes egyedeknek elég magasaknak kell maradniuk ahhoz, hogy gyökérzetük előteremthesse a szükséges tápanyagot és vizet, ám közben a lehető legalacsonyabbaknak is kell lenniük: ilyenkor nyújtja a gyep a legszebb látványt. Ez a gyep egyenletes, s mindenütt azonosan zöld. Általában a növekedési időszakban egyszer kell a helyes magasságot beállítani. A rosszul megválasztott vágásmagasságra gyorsan reagálnak a gyepalkotó füvek. Vannak, amelyek kipusztulnak, mások hatalmas csomókban óriásivá növekednek.
A gyakori és nem túl alacsony nyírás a legkedvezőbb. Ez a legtöbb, 5-6 fokozatú fűnyírónál az alulról számított második vagy harmadik fokozat. Lehet feles beállítással is nyírni, ilyenkor az első kerekek tengelye legyen a második, a hátsóké a harmadik vájatban.
Fontos a rendszeres időközönkénti nyírás, mert ezzel csökkenthető a gyomok, valamint a durva szálú fűfélék növekedése és a tápanyagveszteség is. Erre a beavatkozásra egyfajta védekezésként a hasznos fűfélék törpe növekedéssel válaszolnak. Bokrosodva, szétterülve igyekeznek a menetrendszerűen érkező fűnyíró kése alatt maradni.
Aki alacsonyra állított késsel próbálja kevesebb nyírással megoldani a gyepápolást, azt tapasztalja, hogy a kívánatos gyepalkotók elsatnyulnak, és a ritkás gyepen megjelenik a moha, a széles levelű, sok vizet elvonó egynyári perje, a százszorszép és a cickafark. Az erőteljes, beállt gyep esetében általában a 3,5 centiméteres vágási magasság a kívánatos, tavasszal, ősszel és szárazabb időben 1-1,5 centivel emelhető a magasság.
A nyírás mellett az öntözés is nagyon fontos. A mostani esős időben nincs szükség a vízpótlásra. A gyep számára 20 fokon kéthetente elegendő négyzetméterenként 20 liter vizet kijuttatni, míg 30 fokon már 5-6 naponként ennek a duplájára van szükség. Homokos talajon több részletben érdemes öntözni, mivel gyenge a fű vízmegtartó képessége, de kötött talajon kifejezetten káros a mindennapi öntözés, mert ilyenkor a gyökerek nem hatolnak elég mélyre, és emiatt gyengébb lesz a növények általános kondíciója. A hét közben magára hagyott hétvégi telkek gyepalkotó füveinek többsége a hűvösebb éjszakai órákban magához tér, gyökérzete segítségével képes pótolni az elpárologtatott vizet. Az érzékenyebb növények - ha időben vizet kapnak, vagy hajnali harmatot tudnak gyűjteni - némi virág- vagy levélveszteség árán túlélik a száraz időszakot. Viszont vannak olyan fűfajok, amelyek végérvényesen elpusztulnak.
A kötöttebb talajon élő, rendszeresen nyírt és öntözött gyepeket érdemes egyszer most és másodszor augusztusban levegőztetni. A legjobb a szöges henger lenne, de ilyet csak Angliában lehet vásárolni. Akinek elég ideje van, készíthet magának cipőtalpnyi falapokba szurkált, 5-6, 150-es szöggel gyalogszurdosót. Ezt a szerkezetet valahogyan a cipőre kell kötözni, s néhány lépés után elsajátítható a topogás technikája. Ehhez képest fáradságosabb módszer a vas- vagy ásóvillával történő levegőztetés. Akkor végeznek jó munkát, ha legalább tízcentinként sikerül egy, 10-15 centi mély lyukat ügyeskedni a gyepbe. Ilyenkor a nedvesség és a levegő is gyorsan a gyökerekhez ér. A gyökérszellőztetést a mohák, zuzmók nem szeretik.
A rendszeresen nyírt gyepet táplálni is kell. A tavaszi indító trágyázás után második műtrágyázás ideje június. Ha ilyenkor a második-harmadik fűnyírás után a gyep kifakul, vízben oldódó nitrogénnel lehet zöldíteni, a növekedést serkenteni. Lehetőleg ne száraz időben szórják ki a négyzetméterenként 5-8 deka ammónium-nitrátot. A műtrágya kijuttatható kerti szórókocsival, vödörből (gumikesztyűs) kézzel, ám - mivel ez a műtrágya vízben azonnal oldódik - öntözőkannával is. De a kertészeti árudákban kapható egy félliteres tartállyal ellátott, slaugra szerelhető műtrágyázó adapter is, és így kézi locsolással megoldható a tápanyagpótlás.
A jövő héten a vízi kertekről írunk.
