Hivatalosan még nem, valójában azonban már minden nemzet készen állt a megmérettetésre. Égtek a villanykörtefüzérek az amerikai kiállítótérben, ünnepélyesen mosolyogtak a venezuelai bemutató indiánjai, ahol a zuhogó esőben minden tenyérnyi fedélért hálás közönséget még bazsalikomos-paradicsomos lepénnyel is kényeztették a kurátorok. Az északi népek betonépülete előtt pedig a francia trikolór színeibe bújtatott, forradalmi jelszavakról: szabadság, egyenlőség, testvériségnek keresztelt mobil toalettek hökkentették meg az egyébként erős idegzetű közönséget.

Akárcsak a többi, az 52. Velencei Biennále magyar pavilonja is csak ma délután nyitja meg kapuit a látogatók előtt: Andreas Fogarasi magyar származású osztrák képzőművész budapesti művelődési házakat bemutató rövidfilmjeit vetítik benne. A kortárs képzőművészet nemzetközi seregszemléjén összesen száz alkotó munkái kapnak helyet a központi kiállításon, és további 77 nemzeti tárlat várja a látogatókat november végéig.

Már tegnap megkezdődött a programsorozat, mégpedig az idei év talán legjelentősebbnek ígérkező újdonságával, azaz a 34 "társkiállítás" egyikével, ahol roma képzőművészek is bemutatkozhatnak: a Gondolkozz az érzékeiddel - Érezz az eszeddel. Művészet jelen időben című tárlattal. Csütörtök este nyílt meg az Elveszett Paradicsom elnevezésű "pavilon", ahova tizenhat roma művész munkáit válogatta össze a kurátor: Junghaus Tímea.

- A tizenhét ország roma művészeit támogató, budapesti Nyílt Társadalom Intézet két évvel ezelőtt stratégiát váltott - meséli a művészettörténészként az intézetnél dolgozó Junghaus. - Célul tűztük ki, hogy ezentúl a legnagyobb, legrangosabb eseményekre is eljuttassuk az alkotókat.

A velencei megjelenést többéves előkészítő és kutatómunka előzte meg. Létrehoztak egy adatbázist, amely aztán alapjául szolgált egy tavaly nyáron megjelent, ötven európai roma alkotót bemutató kiadványnak. Ebben szerepeltek először együtt az angol, francia, román, magyar, szerb, amerikai, német, finn művészek, akik most ott lehetnek Velencében. A festményeken, grafikákon kívül installációk is lesznek, mint például Balogh Tibor újságpapírral bélelt Holokausztfülkéje, a londoni Daniel Baker kitaszítottságot szimbolizáló jelzőtáblái, vagy a román Marian Petre fém emlékművei. A textilképek, figurák, a tükörkompozíciók mellett Kállai András agyag-műanyag Barbie-fejű Vénuszát és centrifugában forgolódó Barbie-jait sem felejti el, aki felkeresi a kiállítást.

- A roma pavilon nem a kisebbségi szegregációt erősíti. Ez nem egy kulturális gettó - mondja a kurátor -, annak ellenére, hogy nem a nemzeti kultúrák részeként mutatja be a roma kultúrát. Ideális esetben bármely pavilonban kiállíthatna roma művész. Erre eddig mégsem volt példa a biennále történetében.

Velencéből jelenti kiküldött munkatársunk

Omara, az egyik magyar kiállító mûvész a roma pavilon megnyitóján