A G8-vezetői megállapodtak a CO2-csökkentéséről
A G8-csoport soros elnöki tisztségét betöltő kancellár asszony az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklésével kapcsolatban kiemelte annak jelentőségét is, hogy a kompromisszumos megállapodás értelmében a klímaváltozás elleni erőfeszítéseket az ENSZ vezényli majd. Az állam- és kormányfők - mint Merkel hangoztatta - megbízták a környezetvédelmi minisztereket, hogy az év végén az indonéziai Bali szigetén esedékes nemzetközi környezetvédelmi konferencián kezdjék meg a 2012-ben lejáró kiotói egyezményt felváltó, új hosszú távú megállapodás kidolgozását.
A nap során többen érveltek a széndioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó nemzetközi vállalási kvóta mellett, beleértve a csökkentés menetrendjét is, jóllehet kezdetben felvetődött, hogy egy ilyen konkrét vállalás nem lehet, illetve lesz a csúcstalálkozó célja.
Tony Blair brit miniszterelnök a nap korábbi részében már reményét fejezte ki egy jelentős csökkenésről születendő megállapodásban, dacára annak, hogy az Egyesült Államok ellene van az európaiak által szorgalmazott kötelező erejű kibocsátás-csökkentésnek.
Nicolas Sarkozy francia elnök is kifejtette: kellene rögzíteni számszerűsített vállalásokat, ez úgymond vitán felül áll és Steve arper kanadai elnök szerint is "alapvető" a kötelező célok kitűzése a csökkentésben, és mindenfajta ilyen irányú megállapodásnak valamennyi nagy légszennyező nemzetre ki kell terjednie
Oroszország és az USA hadászati párbeszédet kezd
Oroszország és az Egyesült Államok hadászati párbeszédet kezd a rakétaelhárító-rendszerek problémájáról katonai vezetők és diplomaták részvételével - jelentette be csütörtökön George Bush amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel a G8 csúcstalálkozó keretében Heiligendammban megtartott találkozója után.
Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy ha Washington és Moszkva átláthatóan együttműködik a rakétavédelem kérdésében, nem lesz semmilyen probléma. "Egyetértünk a közös veszélyekben, de nézetkülönbségek vannak abban, milyen úton és milyen eszközökkel vagyunk képesek elhárítani azokat." Bejelentette: javasolta az amerikai elnöknek, hogy e célból használják közösen az Azerbajdzsán területén Oroszország által működtetett rádiólokációs rendszert. Putyin meg van győződve arról, hogy az azerbajdzsáni lokátor közös használatával hatékonyan lehet ellenőrizni az iráni rakétaprogramot.
Megkezdődtek a hivatalos tárgyalások
Csütörtökön megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a legfejlettebb ipari államokat és Oroszországot tömörítő G8-csoport állam- és kormányfőinek csúcsértekezletén. A kedd esti munkavacsoráról kiszivárgott értesülések szerint az amerikai és az orosz elnök között valamelyest enyhült az elmúlt napokban kialakult feszültség. Ezt erősítette meg az orosz elnök egyik közeli munkatársa, aki szerint Putyin és Bush "oldott légkörű és kellemes beszélgetést" folytatott. Hozzátette még: korábban Putyin csupán "hipotetikus lehetőségként" említette, hogy Oroszország a tervezett amerikai rakétatelepítésre válaszul Európára irányíthatná saját rakétáit.
A nyolcak körében folytatódott egymás győzködése a klímaváltozás elleni közös harcot illetően. Csütörtöki
A "nyolcak" kilencen
A délelőtti órákban az állam- és kormányfők a világkereskedelem liberalizálásáról, a nemzetközi pénzügyi-befektetési alapokról (Hedge-fonds), a beruházások helyzetéről, továbbá az innovációról, német elnökségi elképzelések szerint mindazokról a kérdésekről tárgyalnak, amelyek kedvező körülmények között elősegítenék a világgazdaság tartós növekedését, illetve a globalizáció "emberarcúvá" tételét.
Ez utóbbival azonban aligha értenek egyet a G8-csúcs, illetve általánosságban a globalizáció ellen tüntetők, akik egész éjszaka folytatták tiltakozásukat a csúcskonferencia ellen. Az előző napi - erőszakos cselekményekbe torkolló - megmozdulások után csütörtökre újabb tüntetéseket jelentettek be.
Aggodalom az atomprogram miatt
A G8-csoport tagországainak vezetői aggodalmukat fejezték ki az iráni atomprogram miatt. Irán egyike volt azoknak a külpolitikai témáknak, amelyekről a nyolcak állam- és kormányfői heiligendammi csúcsértekezletükön, csütörtök délután folytattak tárgyalásokat. Irán mellett a Közel-Kelet, Afganisztán és Koszovó került még napirendre.
Értesülések szerint a résztvevők egyetértettek abban, hogy az elkövetkező időszakban is az eddigi, úgynevezett kétirányú politikát alkalmazzák Teheránnal szemben. Ennek lényege, hogy az urándúsítás leállításának kikényszerítése érdekében változatlanul fenntartják a szankciók lehetőségét, ugyanakkor nyitva hagyják az ajtót a további tárgyalások előtt, amennyiben Irán eleget tesz a nemzetközi közösség felszólításának. A hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország vezetői egyetértettek abban, hogy a G8-csoportnak egységes fellépést kell tanúsítani.
Elhalasztják az ENSZ-szavazást Koszovóról
A világ hét legfejlettebb ipari állama és Oroszország (G8) megállapodott abban, hogy meghatározatlan időre elhalasztják a szavazást az ENSZ-ben a Koszovó jogállását rendező határozattervezetről - közölték a diplomáciai források. "Egyezség született arról, hogy egy ideig nem lesz (BT-)határozat, de közösen munkálkodni fogunk azon, hogy megoldást találjunk" - mondta egy névtelenséghez ragaszkodó diplomata.
Előzőleg Nicolas Sarkozy francia elnök azt javasolta, hogy halasszák el fél évvel a dél-szerbiai tartomány jogállásáról szóló döntést.
Az Egyesült Államok és a BT-ben képviselt európai országok a múlt héten terjesztettek elő egy határozati javaslatot a zömmel albánok lakta dél-szerbiai tartomány jövőjéről. A tervezet Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott Koszovónak széles körű, ellenőrzött függetlenséget előirányzó javaslatára támaszkodik, amit azonban Szerbia és a vétójoggal bíró Oroszország is elutasít.
(forrás: MTI/dpa)
