Vállalatok és egyetemi kutatóintézetek egész sora foglalkozik a "hatékony, de kíméletes" tömegoszlató eszközök fejlesztésével. A Taser nevű lőfegyvert például már számos országban használják is. Két kis kampót lő ki, amelyeket drót köt össze a fegyverrel. A kampók beakadnak a tüntető ruhájába, a dróton pedig bénító hatású elektromos impulzus érkezik. Hatótávolsága 10-11 méter és nagyjából 30 másodpercig teszi harcképtelenné az eltalált tüntetőt. Amerikában, Kanadában, Európában pedig Svájcban, Nagy-Britanniában, Svédországban és Finnországban használják a speciális rendőri egységek.

A Taser hátránya, hogy a kampók súlyos sebet ejthetnek. Az Amnesty International jogvédő szervezet 200 halálesetről tud. Továbbfejlesztett változata, a Liquid Taser viszont vízsugarat lövellve továbbítja az áramot és így sokkal kevésbé veszélyes.

Ugyancsak bevett fegyvernek számít az LRAD (Long Range Acoustic Device) nevű nagy hatótávolságú zajágyú, amelyet először hajókon kezdtek használni kalózok ellen. A parabola-antennára hasonlító eszköz a szárazföldön is remekül bevált több helyen. Általában járműre telepítve használják. Pokoli lármát gerjeszt, megtöri a tüntetők kántálását, tapsolását, ami demoralizáló hatású, a fülnek fájdalmas hangerő pedig a hatóköre elhagyására késztet. Hatásos, de nem lehet kizárni a tartós halláskárosodás esélyét.  

Amerikában fejlesztik a mikrohullámú hőpuskát. Az Active Denial System (kb. hathatós rendteremtő rendszer) elnevezésű fegyverrel eltalált tüntető körül hirtelen 50 Celsius fokosra forrósodik a levegő. Az egész testfelületen olyan érzet keletkezik, mintha égő villanykörtéhez ért volna az illető. A technológia támogatói szerint ettől mindenki futásnak eredne, a ruházaton áthaladó mikrohullám pedig csak fél milliméterre hatol a testbe, és 250 másodperces "kezelés" után okoz csak maradandó sérülést. A kritikusok szerint viszont egyáltalán nem biztos, hogy ennyi idő alatt egy tüntetőktől és rendőröktől zsúfolt helyszínen hatótávolságon kívül lehet kerülni.

Több vállalat kísérletezik az úgynevezett Vortex-gyűrűs technológiával. Gyorsan mozgó, a füstkarikához hasonlóan terjedő légnyomáshullámokról van szó, amelyek visszaszorítják a harcias tömeget vagy szétválasztják az egymással hadakozó csoportokat.

A vegyiparban is dolgoznak tömegoszlató eljárások fejlesztésén. A Der Spiegel című hamburgi hírmagazin honlapján megjelent beszámoló szerint a kutatások egyik fő iránya a kellemetlen illatok világába vezet. Szagfegyverek, bűzbombák kidolgozása a cél, egy másik irányzat képviselői pedig a gyógyászatban alkalmazott békítő, nyugtató hatású szerekből próbálnak előállítani hatékony és kímélő fegyvereket.  

Ezzel kapcsolatban a lap emlékeztet a 2002-es, 129 ember halálával végződött moszkvai túszdrámára, amikor az orosz hatóságok hivatalos közlés szerint a Fentanyl nevű altatógázt vetették be - ezt azonban szakértők kétkedéssel fogadták. Inkább olyan harci gázra gyanakodtak, amelyek alkalmazását tiltja a vegyi fegyverekről szóló genfi konvenció.

(MTI)