Hazánkban minden harmadik-negyedik ember alvászavarban (inszomnia) szenved. Sokaknál az álmatlanság és az ezzel járó kialvatlanság állandósult állapot, amivel nem szabad együtt élni. A kezeletlen, krónikus alvászavar ugyanis elősegítheti egyes betegségek kialakulását, illetve súlyosbíthatja a már meglévőket - depressziót, hipertóniát, agyér- és szív-, valamint érrendszeri betegségeket.

"Az inszomnia enyhítésére még ma is ijesztően sokan olyan korszerűtlen készítményeket szednek, amelyek rontják a természetes alvás folyamatát, és számos kedvezőtlen mellékhatásuk lehet" - tájékoztatta lapunkat Káposztás Zoltán, a Jahn Ferenc Kórház neurológusa. Ilyen hatás a memóriazavar, a koncentrálóképesség csökkenése, a mozgás összerendezetlensége, az elesés, a stroke rizikójának megnövekedése, és a szer iránti függőség kialakulása.

Az alvászavar gyógyításában áttörést hoztak a bizonyítottan hatékony, nem gyógyszeres terápiák, valamint az újgenerációs altatószerek. Ezeknek az alvásbarát altatóknak jóval kevesebb a mellékhatásuk, és miután az alvás folyamatára is kedvezőbben hatnak, pihentetőbb alvást, frissebb másnapi ébrenlétet nyújtanak. A hozzászokás esélye is minimálisra csökken, mert "szükség szerint" alkalmazhatóak: nem kell minden este bevenni őket, így a panaszok múltával könnyen elhagyhatók.

A Magyar Pszichiátriai Társaság keretében a közelmúltban megalakult Inszomnia Munkacsoport arra hívja fel az érintettek figyelmét, hogy az alvászavaruk mögött rejlő okok tisztázására minél előbb beszéljenek orvosukkal. Előfordulhat, hogy az alvászavar csak tünet, amely mögött súlyosabb betegség áll - például idült agyi keringési rendellenesség. Ugyanakkor az is igaz, hogy gyakorta gyógyszerre sincs szükség, hiszen akár már az életmódváltás is eredményes lehet! (Ö. Z.)