Gyerekek, akik legalább megszülettek
– A szerelemhez nem kell papír – mondta a devecseri Dankó-telep egyik háza előtt egy fiatalember, aki másfél éves kislányát sétáltatta. Majd úgy folytatta: – Tizennégy éve élünk együtt a párommal, ez a kicsi a negyedik gyerekünk, soha eszünkbe nem jutott összeházasodni. Az asszony úgyis tudja, hogy nem hagyom el, mit számítana egy hivatalos papír?
Holczinger László, Devecser polgármestere – mint közölte – nem örül annak, hogy települése élen jár a házasságon kívül született gyerekek tekintetében. Sietve hozzátette: országos jelenségről van szó. Arra a felvetésre, hogy többek szerint a roma lakosságra jellemző a házasságon kívüli gyermekáldás, leszögezte: a helyi adatok azt bizonyítják, hogy az elmúlt években a nem roma lakosság körében is emelkedett az élettársi kapcsolatot választók száma. Igaz, a házasságon kívüli együttélés Devecserben elsősorban a romák között dívik.
Baráth Etelka, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke úgy nyilatkozott: Devecser lakosságának harminc százaléka roma, a cigány családok közül általában csak a gazdagabbak gyermekei esküsznek meg.
– Azok a 13-14 éves lányok, akiket igyekszem rávenni arra, fejezzék be az általános iskolát, hisz várhatnak még a családalapítással, általában azt válaszolják: a szerelmet nem lehet se megakadályozni, se megtiltani – mondta Baráth Etelka. – Többek között azért ilyen magas Devecserben a házasságon kívüli élettársi kapcsolatok aránya, mert a roma párok már jóval 18 éves koruk előtt összeállnak, a házasságkötéshez viszont a gyámhatóság engedélye is kellene, a fiatalok pedig inkább elkerülik ezt a procedúrát.
Devecserben érdeklődve tapasztaltuk: a helybeliek is tudják, hogy a gyerekét egyedül nevelő édesanya gyerekenként ezer forinttal több családi pótlékra tarthat igényt, mint aki házasságban tölti be a gondviselő szerepét. A kisvárosban sokan állítják ki az úgynevezett egyedülállósági nyilatkozatot. Baráth Etelka hangsúlyozta: nem tud olyan esetről, hogy cigány fiatalok kizárólag azért nem házasodtak össze, hogy több családi pótlékot kapjanak. Hozzátette: a papíron egyedülálló édesanyák általában együtt élnek gyerekeik apjával, gyakran a nagyszülőkkel is.
A Békés megyei Orosházán a házasságon kívül született gyerekek aránya kis híján eléri a negyven százalékot. A kilenc tagóvodát irányító Fekécs Istvánné szerint a házasságok ritkulásában szerepet játszhat, hogy a mai fiatalok gyerekként élték meg azt a korszakot, amikor megugrott a válások száma, és szüleik kálváriáját megszenvedve, nem akarnak hasonló sorsot maguknak. Ez persze független a földrajzi tényezőktől, tehát önmagában nem magyarázat arra, hogy Orosházán miért jóval magasabb a házasságon kívül születettek aránya, mint másutt. A vezető óvónő egy másik szempontot is említett: az anyagi helyzetet. Mint fogalmazott, vidéken még mindig elvárják a lakodalmat, és mivel sok fiatal nem engedheti meg magának a nagy esküvőt, inkább nem házasodik össze.
Kovács Árpád református lelkész azt fejtegette: a térség gazdasági kilátástalansága is közrejátszik abban, hogy kevesebb a házasság. Sokan a munkanélküliségtől való fenyegetettség, a perspektívanélküliség miatt ódzkodnak a klasszikus – hivatalos – családalapítástól.
Halustyik Éva, az orosházi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat vezetője azt emelte ki, hogy az egyedülálló szülők – az emelt összegű családi pótlékon túl – több segélyhez is juthatnak, ez pedig a házasságkötés mellőzésére ösztönöz.
A térség történelmét évtizedek óta kutató Koszorús Oszkár helytörténész azt emelte ki, hogy míg régen elítélték, akár ki is közösítették a férj nélkül szülő asszonyokat, ma csaknem teljesen elfogadottá vált ez a fajta együttélés. A helytörténész biztos abban, hogy az esküvők elmaradásában nemcsak az anyagiak játszanak szerepet, hiszen – mint fogalmazott – sokszor a jól szituált polgári családokban sem ragaszkodnak a házasságlevélhez.
Gervain Mihály, az orosházi kórház főigazgatója a házasságon kívüli születések pozitív mozzanatát igyekezett megfogalmazni: – Ezek a gyerekek legalább megszületnek. Elkeserítő ugyanis, hogy a kórházhoz tartozó két tucat településen hatszáz gyerek jön világra egy évben, miközben ennél alig kevesebb az abortuszok száma.
Orosházán egy jellemző esetnek is tanúja volt tudósítónk. Egy fiatalasszony élettársával és néhány hetes gyermekével érkezett a családsegítőhöz. A csecsemőt a férfi fogta addig, amíg párja elintézte a papírügyeket. A 23 éves kismama egyedülálló anyaként regisztráltatta magát. Bár az ügyintéző többször rákérdezett, hogy biztos-e döntésében, a fiatal nő kitartott elhatározása mellett. Azt mondta: – Nekem mindegy, hogy mit könyvelnek le a papírokban, egyedülállóként nyilvántartva havonta ezer forinttal több családi pótlékot kapok.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a statisztikai adatok szerint 118130 család él. Az élettársi kapcsolatok szerepének erősödése nyilvánvaló: a kilencvenes évek elején még csupán ötezer körüli volt a számuk, ez mostanra megháromszorozódott, a házasságoké pedig tizenöt százalékkal visszaesett.
– Évek óta együtt élünk a párommal, eddig nem tartottuk fontosnak, hogy összeházasodjunk — mondta a szolnoki T.-né Varga Melinda, aki az első gyermekét várja. – Amikor kiderült, hogy terhes vagyok, úgy döntöttünk, mégis megtartjuk az esküvőt. Szeretnénk igazi családi légkört teremteni a gyerekünknek. Talán régimódi felfogás, de úgy érzem, erre akkor van lehetőség, ha a szülei házasok.
