Az el nem kötelezettek is üzentek a G8-nak
Az El nem kötelezett országok igazságosabb globalizációt szeretnének. Erről szól Felipe Pérez Roque, kubai külügyminiszter, a már-már feledésbe merülő mozgalom soros elnökének terjedelmes levele, amelyet a 118 tagország nevében juttatott el a G8-csúcs házigazdáihoz.
A kubai külügyminiszter a házigazda Németország külügyminiszteréhez, Frank-Walter Steinmeier-hez (SPD) eljuttatott terjedelmes levelében fogalmazta meg, mit gondolnak az el nem kötelezett országok a heiligendammi G8-csúcs napirendjén szereplő kérdésekről, köztük a gazdag országok háborús politikájáról. A levelet a jungewelt.de ismertette.
Az ötvenes évek közepén alakult mozgalom 118 tagállamának nevében fogalmazott levél a többi között rámutat: "A jelenlegi globalizációs folyamat következtében erősödött az elmaradottság, az alulfeljettség, a szegénység, az éhezés és a marginalizálódás, és még súlyosabbá válnak a világgazdaság rendjét meghatározó struktúrális egyenetlenségek és egyenlőtlenségek."
A levél emlékezteti a iparilag fejlett országokat (be nem tartott) környezetvédelmi vállalásaikra, s jelzi: a fejlődő országok szempontjából akkor lenne a leghatékonyabb a G8 energiapolitikája , ha segítené a szegénység felszámolását. Ezért is követelik az afrikai országok adósságainak törlését és a kontinens számára folyósított fejelsztési segélyek összegének megduplázását.
Aggodalmukat fejezik ki az ENSZ alapokmányát aláásó unilateralizmus miatt (ami a diplomácia nyelvén az Egyesült Államok külpolitikáját minősíti), és külön fejezetben foglalkoznak a G8-országok háborús és fegyverkezési politikájával. Meglátásuk szerint a nemzetközi leszerelés és a biztonság területén nincs haladás, nem szűnt meg a nukleáris fenyegetettség, az új nukleráis fegyverekkel folytatott kísérletekkel pedig megsértik az atomcsend-egyezményt. A levélben nem említik név szerint ezzel összefüggésben az Egyesült Államokat, amely 2003-ban a nukleáris minifegyverek új generációjának fejlesztésébe kezdett, de arra sem térnek ki, hogy maguk az el nem kötelezett országok sem jeleskednek katonai kiadásaik visszafogásában. Hangsúlyozzák viszont valamennyi állam jogát a békés célú atomkutatásra és felhasználásra és sürgetik az "iráni nukleáris kérdés hosszútávú megoldását".
A levél részletesen foglalkozik a közel-keleti konfliktussal is, és az el nem kötelezettek hagyományaihoz híven élesen elítéli az "izraeli megszállók" által alkalmazott erőszakot, amit "mértéktelennek és önkényesnek" tekintenek, követelik a "törvénytelen" fal építésének leállítását, de átsiklanak az arabok oldaláról kiinduló erőszak fölött. Végül bejelentik: minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy segítsék az iraki népet a külföldi megszállás megszüntetésében, az ország szuverenitása és függetlensége helyreállításában, és abban, hogy visszaszerezzék az ellenőrzést gazdasági, politikai és biztonsági intézményeik fölött.
(jungewelt.de, NOL)
A levél emlékezteti a iparilag fejlett országokat (be nem tartott) környezetvédelmi vállalásaikra, s jelzi: a fejlődő országok szempontjából akkor lenne a leghatékonyabb a G8 energiapolitikája , ha segítené a szegénység felszámolását. Ezért is követelik az afrikai országok adósságainak törlését és a kontinens számára folyósított fejelsztési segélyek összegének megduplázását.
Aggodalmukat fejezik ki az ENSZ alapokmányát aláásó unilateralizmus miatt (ami a diplomácia nyelvén az Egyesült Államok külpolitikáját minősíti), és külön fejezetben foglalkoznak a G8-országok háborús és fegyverkezési politikájával. Meglátásuk szerint a nemzetközi leszerelés és a biztonság területén nincs haladás, nem szűnt meg a nukleáris fenyegetettség, az új nukleráis fegyverekkel folytatott kísérletekkel pedig megsértik az atomcsend-egyezményt. A levélben nem említik név szerint ezzel összefüggésben az Egyesült Államokat, amely 2003-ban a nukleáris minifegyverek új generációjának fejlesztésébe kezdett, de arra sem térnek ki, hogy maguk az el nem kötelezett országok sem jeleskednek katonai kiadásaik visszafogásában. Hangsúlyozzák viszont valamennyi állam jogát a békés célú atomkutatásra és felhasználásra és sürgetik az "iráni nukleáris kérdés hosszútávú megoldását".
A levél részletesen foglalkozik a közel-keleti konfliktussal is, és az el nem kötelezettek hagyományaihoz híven élesen elítéli az "izraeli megszállók" által alkalmazott erőszakot, amit "mértéktelennek és önkényesnek" tekintenek, követelik a "törvénytelen" fal építésének leállítását, de átsiklanak az arabok oldaláról kiinduló erőszak fölött. Végül bejelentik: minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy segítsék az iraki népet a külföldi megszállás megszüntetésében, az ország szuverenitása és függetlensége helyreállításában, és abban, hogy visszaszerezzék az ellenőrzést gazdasági, politikai és biztonsági intézményeik fölött.
(jungewelt.de, NOL)
