Koszovó és a Kaukázus

A május közepén kinevezett szerb külügyminiszter első Balkánon kívüli útja Moszkvába vezetett. A harminckét éves Vuk Jeremics tegnap megkezdett háromnapos látogatása kézenfekvő, mivel Oroszország az egyetlen, amely továbbra is elutasítja a Koszovónak gyakorlatilag függetlenséget biztosító, az EU és az Egyesült Államok által támogatott Martti Ahtisaari-tervet.

Az orosz vezetés a tervezet helyett további tárgyalást sürget az albán többségű, Szerbiától gyakorlatilag elszakadt tartomány és Belgrád között. Ugyanakkor Vlagyimir Putyin orosz elnök a G8-csúcs előtti sajtótájékoztatóján elismerte: nem tudja, milyen kompromisszum a megoldás. Bár Moszkva kategorikusan ellenzi Koszovó függetlenségét - hangsúlyozva, hogy az elismert országok területi érinthetetlensége megkérdőjelezhetetlen alapelv -, rendszeresen összefüggésbe hozza a balkáni kérdés rendezését a hivatalosan Grúziához tartozó Dél-Oszétia és Abházia, valamint a formálisan Moldova részét képező, gyakorlatilag azonban másfél évtizede független Dnyesztermenti Köztársaság (PMR) elismerésével.

- Moszkva nem annyira független szakadár köztársaságokban érdekelt, mint inkább abban, hogy azok autonómiát kapva az orosz befolyást biztosítsák Moldovában és Grúziában - mondta lapunknak Jurij Panaszik. A moszkvai Eurázsiai Örökség Intézetének munkatársa szerint Moszkva így továbbra is az elismerés határán fog egyensúlyozni a szakadár köztársaságokat illetően. (A három térségben békefenntartókkal jelen lévő Moszkvát Chisinau és Tbiliszi azzal vádolja, hogy a konfliktus feloldása helyett annak "befagyasztásán" dolgozik.)

Az új államok elismerését a Kreml azért sem gondolja komolyan - annak ellenére, hogy Chisinauval és Tbiliszivel is feszült a kapcsolat -, mert az destabilizálhatja az Oroszországhoz tartozó Észak-Kaukázust is. Panaszik szerint a közelgő választások miatt borítékolható, hogy márciusig Oroszország nem szavazza meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Ahtisaari-tervet, hiszen a Kreml kategorikus elutasító állásfoglalása után az orosz hozzájárulást a társadalom nagy része "visszavonulásként" fogadná.

Elképzelhető azonban, hogy utána hozzájárulna, cserébe azért, hogy - miközben a grúziai katonai bázisok felszámolása és a nehézfegyverzet kivonása Moldovából folyamatban van - a szakadár államocskákban hosszú távon rögzítse katonai jelenlétét, ami formális akadálya lehetne Grúzia és Moldova tervezett NATO-tagságának is.

Koszovói szerbek tüntetnek hazatérésükért
Koszovói szerbek tüntetnek hazatérésükért
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.