Csúcs és ellencsúcs készül
A csehországi villámlátogatáson tartózkodó amerikai elnök előzőleg a Hradzsinban tárgyalt Václav Klaus államfővel és Mirek Topolánek miniszterelnökkel. Hatszemközti találkozójuk után az amerikai elnök közölte azt is, hogy a Csehországban létesítendő amerikai radarbázis ügyét mindkét prágai közjogi méltóság és a kabinet is támogatja. Újra hangsúlyozta, hogy a közép-európai rakétapajzs nem Oroszország, hanem a "lator" rezsimek ellen irányul. - A hidegháborúnak vége, ezért Csehországnak nem kell azon töprengenie, vajon az Egyesült Államok vagy Oroszország barátja legyen-e, mert mindkét országé lehet egyszerre. Oroszország immár nem az ellenségünk, ezért ismét felszólítom Vlagyimir Putyin elnököt, hogy legyen aktív részese a katonai tervezetünknek, küldje el tudósait, nem lesznek előttük titkaink, mindenben együttműködünk velük - hangsúlyozta. A továbbiakban az amerikai vendég közölte azt is, hogy készek tárgyalni a NATO illetékeseivel arról, hogy a rakétapajzs az észak-amerikai katonai szövetség védelmi rendszerének része legyen. Ezt a megoldást a cseh kabinet szorgalmazza.
Az amerikai elnök tegnap délután a Demokrácia és biztonság elnevezésű nemzetközi konferencián azt mondta: - Napjainkban a szabad világ a radikális iszlámmal áll szemben, amely veszélyezteti Európát is. Bejelentette, hogy az Egyesült Államok megkétszerezi a szabad hazájukért harcolók (kubai, burmai, belorusz ellenállók) anyagi támogatását.
Tegnap este Bush Prágából Németországba, a csúcs helyszínére repült. Ott előző nap megkezdődött Rostockban a G8 ellen tüntetők úgynevezett ellen-csúcstalálkozója Globalizáció másképp címmel. A globalizációkritikus szervezetek - köztük az Attac, a Greenpeace, az Oxfam és mások - főként a szegénységről, az éhezésről és a globális felmelegedésről tárgyalnak majd három napon keresztül, a programban szabadegyetemszerű előadások, workshopok és lazításként koncertek is szerepelnek.
Az igencsak sokszínű ellentüntetők egy dologban egyetértenek: a világ problémáiért egyfelől a globalizációt (a korlátlan piacnyitást), másfelől a fejlett országok protekcionizmusát és a gazdasági érdekek mindenekfölöttivé válását teszik felelőssé. Harciasságukon nem változtat, hogy a német G8-elnökség napirendjén történetesen szinte ugyanezek a témák (klíma, Afrika, éhínség, forrópénzek áramlásának szabályozása) szerepelnek holnaptól.
Sven Giegold, az Attac németországi szóvivője mindennek ellenére nem bízik abban, hogy a G8 bármilyen eredményt hoz. - A legjobb az lenne, ha a heiligendammi csúcstalálkozó lenne az utolsó, mert a nyolc legbefolyásosabb ország vezetőinek összejövetele egyszerűen nem legitim fórum a világ problémáinak megoldására: ezek az államok csak a saját érdekeik előmozdításával vannak elfoglalva - állította a Berliner Zeitungnak adott interjújában. De a vélemények lassú közeledését jelzi, hogy Giegold is elismeri: a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentése nem egyszerű feladat. Német Afrika-szakértők egy része például vitatja, hogy érdemes-e még több segélyt pumpálni az afrikai gazdaságokba. Mások azt is megkérdőjelezik, hogy csupán az erősen szubvencionált (és ezért joggal bírált) európai agrárpolitika felelős-e az afrikai mezőgazdaság kilátástalan helyzetéért, vagy a helyi infrastruktúra és a piacgazdaság alapjainak hiánya, valamint a lakosságot tizedelő betegségek.
A problémák meglétét senki sem tagadja, csupán a megoldási javaslatokban van különbség a G8 és az antiglobalisták között. Angela Merkel német kancellár például gondosan ügyel rá, hogy saját G8-as programjában is előkelő helyen álljon Afrika. De még ennél is fontosabbnak tűnik a klímaügyi megállapodás: Merkel továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy a legfejlettebb országok vezetői kötelezzék el magukat amellett, hogy 2050-re felére csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. A rossz nyelvek szerint a kancellár ezzel főként a témára kényes német választók előtt akarja bizonyítani, hogy klímaügyben hajthatatlan. Ugyanakkor a WWF környezetvédelmi alap németországi vezetője, Regine Günther is elismerte, hogy a globális felmelegedés problémájáról ilyen magas szinten még soha nem tárgyaltak, így kár lenne a megbeszéléseket máris kudarcnak minősíteni csak azért, mert Washington egyelőre nem akarja elkötelezni magát.
A G8, illetve az ellencsúcs konkrét témái helyett a német és a nemzetközi médiát továbbra is inkább az erőszakos megmozdulások érdeklik: George W. Bush amerikai elnök tegnap lapzártánk után érkezett a rostocki reptérre, ahol az antiglobalisták már készültek fogadására. Az elmúlt napok összecsapásai után azonban a rendőrség és a tüntetések szervezői is fogadkoznak: mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák az erőszakot. Az első randalírozót - mintegy példát statuálva - tegnap gyorsított eljárással tízhavi börtönbüntetésre ítélték Rostockban. Heiligendammot, a csúcs helyszínét 16 ezer rendőr védi, a tengeren NATO-hadihajók cirkálnak, a légteret pedig katonai repülőgépek ellenőrzik.
