Az ellenzék beszédes csöndje

Majtényi László általános ombudsmanjelöltet tegnap meghallgatta az alkotmányügyi bizottság, de az őt korábban pártossággal vádoló fideszes képviselők szót sem kértek. Meglehet, hogy nem is Majtényival van bajuk.

Innen szép nyerni - mondta tegnap Majtényi László, miután részt vett az alkotmányügyi bizottság meghallgatásán. És valóban: Sólyom László jelöltje az esélytelenek nyugalmával indulhat a parlamenti szavazásra, hiszen a Fidesz-KDNP hétfőn bejelentette, hogy nem támogatja megválasztását. A szövetség döntésének indokolása sajátságos: szerintük Majtényi nem felel meg a pártatlanság követelményének. Holott Sólyom László a bemutatásakor épp azt hangsúlyozta, hogy Majtényi kiválasztásával érvényesíteni tudta azt a szempontot, hogy jelöltje független legyen a pártoktól. Majtényit támogatja az MSZP és az SZDSZ. De ez kevés.

A Fidesz a szavazatait megtagadta nem csak Majtényitól, hanem Sólyom Lászlótól is, aki a jelek szerint egyre "kényelmetlenebb" számukra, holott tavaly ősszel még ő volt a folyton hivatkozott "iránytű".

"Köszönjük, elnök úr!" - ez először az önkormányzati választások estéjén hangzott el a Fidesz részéről, amikor szerintük Sólyom kijelölte a "morális válság felelősét", Gyurcsány Ferencet. E mondat akár október 1-je előtt is szállóigévé válhatott volna, a Fidesz ugyanis szinte minden elnöki megszólalást így kommentált akkor is, amikor elszabadultak az indulatok az őszödi Gyurcsány-beszéd kiszivárgása után. Ugyanezt mondták, amikor az elnök nyomatékosította, hogy a morális válság nem szűnt meg, s a megoldás a parlament kezében van - ezzel ösztökélve a kormánypártokat a miniszterelnöki bizalmi szavazásra. Akkor a Fidesz tudatta, hogy nem vesz részt a szavazáson, s amikor a távolmaradást illetően elbizonytalanodtak, különösen hálásak voltak az államfőnek azon intelme miatt, hogy az ellenzéknek is illik részt venni ezen az eseményen.

Nem véletlen, hogy Sólyom Lászlót sokszor illették azzal, hogy valójában "a Fidesz embere", hiszen ezek a megszólalásai - bár szinte kivétel nélkül mindegyik tartalmazott az ellenzék magatartására vonatkozó bírálatokat - valójában egy számára elfogadhatatlan helyzet konzerválását igyekeztek megakadályozni, amit ő úgy fogalmazott meg: vajon szentesíti-e a cél az eszközt. Vagyis megengedhető-e, hogy a Gyurcsány-kabinet úgy tartotta meg hatalmát, hogy fontos információkat nem hozott nyilvánosságra, illetve azokat megmásította.

Erőteljesebb véleményalkotást várnak

Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek a hétvégén adott interjúban egyebek mellett ezt közölte: "Az a legkevesebb, hogy közvitára bocsássuk az alkotmányos rendszer alapjait érintő kérdéseket. Vajon jól szabályozott-e például az államfő és a parlament viszonya?" A köztársasági elnöki hivatal részéről munkatársunk azon kérdésére, hogy Orbán Viktor vagy más fideszes politikus felvetette-e valamikor is Sólyom Lászlónak, hogy nem jól szabályozott az államfő és a parlament viszonya, Wéber Ferenc kommunikációs főosztályvezető nemmel válaszolt. Egyúttal emlékeztetett a Magyar Nemzet által készített korábbi interjúra, melyben Sólyom László úgy fogalmazott: "a mi alaptörvényünkkel kifogástalanul lehet működtetni egy parlamenti demokráciát". A konzervatív holdudvar egyik prominense munkatársunknak a nyilatkozatváltást úgy értékelte: a Fidesz a morális válsággal kapcsolatos kijelentéseken túlmenően talán "erőteljesebb véleményalkotást" vár az államfőtől. (Munkatársunktól)
Sólyom számára azonban a "feszítő eszközök" abban a pillanatban, hogy Gyurcsánynak bizalmat szavazott a parlament, megszűntek, igaz, miként azt lapunknak nyilatkozta is, továbbra is úgy vélte, hogy a "megtisztulás elmaradt". Éles bírálattal illette ugyanakkor azt a gyakorlatot is, hogy a Fidesz-KDNP képviselői elhagyják az üléstermet, amikor a kormányfő fölszólal.

 

Ide tartozik - és erre a szövetség szellemi holdudvarához tartozók, például Fricz Tamás politológus föl is szólította őt -, hogy a Fidesz kedvére lenne, ha Sólyom László föloszlatná a parlamentet, és új választásokat írna ki. És akkor álljon itt egy újabb Orbán-idézet: "... meg kell jegyeznem, hogy a köztársasági elnök a demokrácia legfőbb őre, Magyarországon pedig ma nincs demokrácia".

Nos, Orbán bizton tudhatja, hogy az államfő a leghatározottabban tiltakozik az ilyen megállapítások ellen, álláspontja az, hogy Magyarországon demokrácia van, s ennek alappillére a demokratikus intézményrendszer, kezdve a bíróságoktól a legfőbb ügyészen át az ombudsmanokig. Eltökélt szándéka, hogy ezt a rendszert megőrizze a pártpolitikai befolyástól - ennek szimbolikus kifejezése az is, hogy a vezető posztokra jelölt személyiségekről nem egyeztet a pártokkal.

Ezek után a Fidesz nem támogatja Majtényi megválasztását, állítólag pártatlanságának hiánya miatt. Nos, ami ezt illeti: Majtényi tegnapi meghallgatásán élesen bírálta a rendőrség tavaly őszi teljesítményét, valamint az ombudsmanokat, akik szerinte "nem álltak a feladataik magaslatán, és nem foglalkoztak ezzel az üggyel". Álláspontja szerint az ombudsmannak vagy munkatársainak meg kellett volna jelenniük a fogdákban és a kihallgatásokon. A kormánypártok ugyan "haragosak lettek volna", de mostanra a "játszma mindenki számára (...) pozitív végkifejlettel zárult volna".

A Majtényi László pártatlanságát megkérdőjelező Fidesz-KDNP-képviselők a tegnapi bizottsági ülésen nem kértek szót, holott a jelölt becsületbeli ügynek tekinti a kérdést. Meglehet, nem is vele van igazán bajuk.

Majtényi László és Kállai Ernõ az alkotmányügyi bizottság elõtt
Majtényi László és Kállai Ernõ az alkotmányügyi bizottság elõtt
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.