A nyár végére várható az Európai Bizottság egyébként is esedékes, ún. reciprocitási jelentése, amely értékelheti az Elektronikus Utazási Jóváhagyás (ETA) tervét – tudta meg a NOL. Az EU (a tagállamokból álló) igazságügyi tanácsa addig ezt meg sem vitatja, a vízumügy egyébként is jellemzően közösségi (európai bizottsági) hatáskör, mondták a NOL-nak uniós diplomaták.

Mint kedden megírtuk, Michael Chertoff amerikai belbiztonsági miniszter májusban az Európai Parlament állampolgári jogok bizottságában ismertette az ETA-t. Tárcája javaslatát a szenátus már elfogadta, de a képviselőházi jóváhagyás még hiányzik. Azon túlmenően, hogy az EU régi (egy-kivételével nyugat-európai) tagállamaiból utazóknak is internetes űrlapon kell majd megküldeniük adataikat - mégpedig útjuk előtt - kevés a konkrétum.

Az EP állampolgári jogok bizottságának tudósítónk által megkeresett magyar tagjai nem vettek részt a kérdéses ülésen, illetve megkeresésünkre nem volt érdemi mondanivalójuk. Más uniós EU-döntéshozók viszont óvatos optimizmussal álltak a kérdéshez.

– Magyarország számára ez előrelépést jelenthet, hiszen hazánk állampolgárai nehéz vízumengedélyezési eljárásnak vannak még kitéve. Számunkra az ETA elfogadható lehet, amennyiben nem tesz különbséget az uniós tagállamok között – mondta a NOL-nak Szent-Iványi István (SZDSZ), az EP külügyi bizottságának tagja, hangsúlyozva: az ETA még csak tervezet, végső formáját nem nyerte el, s túl kevés információ áll róla rendelkezésre.

 

Úgy vélte, ha az ETA valóban az általa ismert ausztrál beutaztatási rendszert utánozza majd, úgy beválhat. – Ott elég 24 órával előbb bejelentkezni, csökkenti az adminisztratív terheket, s szempont lehet, ha ingyen működik; Magyarországon a százdolláros vízumdíj sokaknak nagy tétel, s nem kapja vissza, akit elutasítanak – mondta Szent-Iványi.

- A vízum felől közelítve az ETA kevesebb, de a semmihez képest persze sok, s ez érthetően borzolhatja a kedélyeket a régi tagállamokban - fogalmaz egy neve elhallgatását kérő brüsszeli igazságügyi diplomata. Mint mondja, a vízum ígérvény a beutazásra – noha a határor nem köteles még annak birtokában sem beengedni a külföldit. Brüsszelben egyelőre nem látni világosan, hogy az ETA-t megkapott utasnak nyert ügye lesz-e már, olajozottan működik-e majd a rendszer.

Arra sincs válasz, hogy miért kellene az EU összes, az USA-ba utazó állampolgárának értenie a számítógéphez, állandó, a válasz fogadására alkalmas email-címmel rendelkeznie, angolul tudnia, s mi a helyzet azokkal, akik mondjuk Mexikóból vagy Kanadából a szárazföldön át ruccannának át a Vízumígéret Földjére.

– Elég vicces lenne a Niagara kanadai oldaláról interneteznie mondjuk egy angolnak, hogy meg akarja nézni a New York államba eső felét is – így egy európai parlamenti szakértő.

Az EU egyelőre nem tervezi, hogy válaszlépésként bekeményít az USA-val szemben. Ráadásul épp más foglalkoztatja a vízumügyben. Júliusban lejár a huszonhetek és Washington közötti ideiglenes utasadat-regiszter (PNR) megállapodás; az eredetit az Európai Bíróság érvénytelenítette.

A brüsszeli bürokraták most a megújításán dolgoznak. A PNR egyébként több mint harminc, az ETA-ban tervezettnél jóval részletesebb adatot tartalmaz, de ezekkel legalább nem az utasnak, hanem a légitársaságnak kell bíbelődnie.

A The Guardian napilapban jelent meg Timothy Garton Ash publicisztikája, amelyből kiderül, hogy még egy ismert brit történésznek is megpróbáltatást jelent az amerikai profeszszori csereprogramban való részvételhez szükséges különleges vízum beszerzése. Az „erődítményre” hasonlító londoni követségen három-négy órát vesz igénybe az ügyintézés, melynek egy részét a legzordabb időjárás ellenére is az utcán kell tölteni – írta Ash.

Nagy-Britanniából évente mintegy 3 millió személy kerekedik fel a turisztikai és üzleti célokra 90 napig érvényes vízummentességi megállapodás keretében a tengerentúlra. A Népszabadságnak egy külügyi szóvivő elmondta, hogy amíg konkrét amerikai döntés nem születik, nem találgatnak a kvázi vízumkényszer bevezetésével kapcsolatban.

Az Oxford Analytica világpolitikai elemző intézet friss jelentése szerint az amerikaiakat aggasztja a büntetlen előéletű, ám esetlegesen radikális iszlám befolyás alá került nyugatiak, például pakisztáni származású brit állampolgárok vízummentessége. A külügyi szóvivő erre úgy reagált: „a muzulmán közösség fontos része a társadalomnak, és a brit kormány erősen ellenezne minden olyan javaslatot, amely a terrorista cselekményekre reagálva kipécézné ennek tagjait.

Egyáltalán, Nagy-Britannia visszautasít minden, vallási, etnikai vagy más kategórián alapuló rendelkezést, és továbbra is a kockázati megközelítés híve.  A nemzetbiztonsági szervek szoros együttműködésének fényében a vízummentességi program semmiképpen nem számít joghézagnak” – jelentette ki a szóvivő.

A harmadik országokból a schengeni övezetbe belépők vízumkérelmeinek szabályozásáról és rövid távú tartózkodást lehetővé tevő vízumainak adataira vonatkozó adatbázis felállításáról szavaz a héten az EP – tájékoztatott a parlamenti sajtóosztály.

A szöveg a tagállamok tanácsával folytatott megállapodás eredménye. Több mint száz olyan ország van, amely állampolgárainak vízumra van szüksége a schengeni övezetbe történő belépéshez. A vízuminformációs rendszer elősegítené a közös európai vízumpolitika alkalmazását.

Az új rendszer célja, hogy azok, akiknek a vízumkérelmét egy tagállam már visszautasította, ne folyamodhassanak kérelemmel egy másikhoz. A rendszer megnehezítené a visszaéléseket, egyszerűbbé tenné a külső határoknál történő ellenőrzést is. A következő adatokat fogják tárolni: biometrikus adatok (fénykép, ujjlenyomat), írásos információk (mint név, cím, foglalkozás), a vízumkérelem benyújtásának helye és ideje, valamint valamennyi olyan döntés, amelyet az érintett tagállam a vízumkérelemmel kapcsolatban meghozott.

A szabályozásban hangsúlyos helyen szerepel, hogy biometrikus adatokat csak különleges körülmények között használnának az azonosításhoz. A fotók személyazonosításra való felhasználását az is hátráltatja, hogy a technológiai háttér még nem készült el teljesen.