„A terrorizmus új fajtájával van dolgunk: a terrorista cselekmények elkövetői nem külföldiek. Mi mégis óvatoskodunk, nehogy megbántsuk az etnikai kisebbségeket. Ezzel viszont csak tetézzük a bajokat” – idézi a BBC Ed Husaint, Az iszlamista című, nemrég megjelent könyv szerzőjét.

Az erőszakot és az iszlamizmust elutasító szufi családban felnőtt Husain tinédzserként került egy kelet-londoni radikális iszlám csoport, a Hizb ut-Tahrir bűvkörébe. Könyvében többek között arra emlékezik vissza, hogy milyen iszlamista agymosásban részesült hasonló korú, szintén brit, iszlám hívő társaival együtt. Sokan közülük radikalizálódtak. Volt, aki Pakisztánba utazott katonai kiképzésre. Mások Boszniában harcoltak, és akadt, akiből öngyilkos merénylő vált. Husain akkor ábrándult ki végképp az iszlamizmusból, és tért vissza a békés iszlámhoz, amikor társai megkéseltek egy keresztény egyetemi hallgatót.

Husein, aki most politológiából írja doktori disszertációját, úgy véli, hogy Nagy-Britanniában nem tesznek eleget az iszlám radikalizmus megfékezéséért. A rendvédelmi és biztonsági szigorítások önmagukban nem elégségesek. Az iszlamista ideológia visszaszorítására lenne szükség. „Amíg az iszlamista ideológiát nem győzzük le, addig a dzsiháddal sem tudunk mit kezdeni.”

Az ideológiát azonban nem lehet egykönnyen legyőzni. A gyökerei ugyanis a múltba nyúlnak vissza. „Olyan problémával van dolgunk, amely már 1997-ben keletkezett, de akkor még nem ismertük fel. Hagytuk, hogy az iszlamista alvilág megerősödjön.” Az igazi nehézséget az jelenti, hogy a zsidók és Amerika gyűlölete, és az erőszakosság már kamaszkorban beleivódik a későbbi terroristák fejébe – nyilatkozta nemrég Husain.

A kisebbségekkel szembeni túlzott tolerancia és multikulturalizmus hozzájárult a radikális eszmék térnyeréséhez – foglalja össze Husain mondanivalóját Madeleine Bunting, a Guardian recenzense.

Bunting úgy véli, nyilvánvaló az is, hogy kinek jön kapóra a könyv: a bevándorlókkal és a más kultúrákkal szemben bizalmatlan jobboldalnak. Szerinte Husain azt sugallja, hogy minden iszlámhívő radikális, sőt potenciális terrorista. „Erre a könyvre sokat hivatkoznak majd azokban a vitákban, amelyek a multikulturalizmusról és a szabadságjogok biztonsági okból való korlátozásáról folynak. Husaint ugyanaz a naivitás vakítja el, amely korábban a Hizb ut-Tahrir közelébe sodorta. Ezért nem is veszi észre, hogy történetét olyan dolgok ellen is felhasználják, amelyek számára is kedvesek: az iszlám és a faji egyenlőség ellen.”