Nem ártana időnként sutba vágni a józan észt, amikor vállalkozásról van szó. A tatabányai rugógyártó cégért - amelynek könyv szerinti értéke 14 millió forint volt, de szakértők szerint annyit sem ért - a Péntek család annak idején, igaz, E-hitellel, 105 milliót pengetett ki. A szombathelyi szolgáltató és tanácsadó Limex Kft. pedig pár évi sikeres működés után vágott bele egy olyan ingatlanvásárlásba, amelyről minden számítás azt mutatta, nem hozza be az árát. Az élet felülírta a matematikát - legalábbis erre utal, hogy a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány által a családi cégek előnyeiről és buktatóiról rendezett konferencián ezek a cégek a sikeresek között szerepeltek.

Buktatók pedig nem kis számban vannak - festett csöppet sem idilli képet a családi vállalkozásokra szakosodott angol professzor, Chris Swaffin-Smith. A család és az üzlet funkciója ugyanis merőben eltér. Ezzel tisztában kell lenniük azoknak, akik a kettőt együtt próbálják működtetni. A család - ideális esetben - érzelemvezérelt, a tagok feltétel nélkül elfogadják egymást, és élethoszszig biztos bázist nyújt. Az üzlet viszont a nyereségvezérelt racionalitás világa, amelyet az egyre újabb feladatok tartanak mozgásban. Ezért lételeme a változás, a kifelé tekintés és a teljesítmény, fő célja pedig a profit termelése.

A professzor példák során keresztül érzékeltette a családi vállalkozásokban előforduló két nagy konfliktusforrást. Az egyik: a szülő nem tudja eldönteni, kiadja-e a kezéből a gyeplőt, s ha igen, mikor. A másik: a családtagok nem tudnak megegyezni abban, mit is jelent számukra a vállalkozás: a család fenntartását, a gyerekek iskoláztatásának alapját, vagy az önmegvalósítást, esetleg a család nevének fenntartását.

A "Nekünk sikerült" kerekasztal résztvevői családi vállalkozásként a mindennapi üzletmenetben és életvitelben hasonló gondokkal találkoznak, mint nyugati társaik. Keveseknek sikerül tudatosan elválasztaniuk a vállalkozást és a magánéletet, pedig ez jót tesz a kapcsolatoknak. Berényi László, az Optiprofit könyvelőcég ügyvezetője szerint egy-egy "cég nélküli" hosszú hétvége nélkülözhetetlen, és nem árt évente legalább egyszer nyaralni is elmenni. Nagy Tibornak, a Pepita Holló ingatlan-karbantartó Bt. ügyvezetőjének hasonló a receptje: ki kell tűzni egy néhány napos időszakot - mondjuk augusztus utolsó hetét -, amikor a családtagok csak egymással foglalkoznak, és tilos a cégről akár csak egyetlen szót ejteni.

A családon belüli munkamegosztás ritkán okoz konfliktust - legalábbis a kerekasztal résztvevőinek elmondása alapján. Lehet, hogy azért, mert amikor elindították vállalkozásukat, mindegyikük mögött már többévi együttélés állt. Ugyanakkor mintha az életformaváltás a háztartási terhek megosztásában nem hozna sok változást. Ezt Soltész Anikó, a SEED alapítvány vezetője - egy kutatásra hivatkozva - is megerősítette: "otthon" ezek a vállalkozások is hagyományos módon működnek, leginkább valamiféle megszokásból. Miként Hutfleszné Horváth Katalin, a - ma már négy vállalkozásból álló - Limex Kft. ügyvezetője megfogalmazta, nőként komoly frusztrációt jelentett neki, amikor lakásuk takarítását kénytelen volt kiadni a kezéből. A ma már egymilliárd forint árbevételű tatabányai gyár társtulajdonosa, Péntek Szilveszterné még nem tudta rávenni magát erre a döntésre. Berényi Lászlónak viszont - aki többször hangsúlyozta, hogy vállalkozásuk alapja felesége különleges szakértelme - a főzésre és a mosogatásra is "jogosítványa" van.

Ellentétben a tolsztoji megfogalmazással - miszerint a boldog házasságok egyformák -, a jelek szerint a családi vállalkozások mind a maguk módján boldogok. Nagy Tibor és Hutfleszné is úgy vélte, nagyon különbözik a habitusuk a párjukétól, és éppen ez a sikerük titka, míg Berényi László inkább közös vonásaikat emelte ki. Az is eltér, hogy a döntéseket közösen, együtt hozzák, illetve, hogy ki milyen döntésekért felelős. Péntekné hangsúlyozta, az ő kompetenciája a döntés előkészítése, míg a végső szót minden esetben a párja mondja ki. A Pepita Hollónál viszont az asszony az, aki évekre előre részleteiben megtervezi a stratégiát, amit a társa kivitelez. Egy közös vonás azért felfedezhető volt a vállalkozások működtetésében: a partnerek kibeszélik egymással elképzeléseiket, az aggodalmaikat és a krízishelyzeteket.

Mert válságok persze - már csak a vállalkozás életciklusaiból adódóan is - előfordulnak. Ami ilyenkor segít, a megbeszélés. Az elhallgatás, a társas magány a legnagyobb veszély - támasztotta alá Soltész Anikó is a SEED lassan két évtizednyi tanácsadói gyakorlata alapján. A csapdák részben elkerülhetők a párhuzamos tervezéssel: a vállalkozás stratégiájának és a családtagok egyéni életstratégiáinak együttes meghatározásával. A cégen belüli sorsfordító döntések közé tartozik a cégindítást követően az a nyitás, amikor "idegeneket", alkalmazottakat is beengednek a vállalkozásba, és a diverzifikálás, amikor tágítják a tevékenység körét, vagy amikor bekapcsolódnak nemzetközi hálózatokba. Ahhoz, hogy megtalálják a jó elrugaszkodási pontot, elengedhetetlen a folyamatos tanulás és az információgyűjtés. Ez az elrugaszkodási pont egyre többek számára már nem is a hazai terep lesz, hanem a régió, ahol újabb piacok nyílnak, és ahonnan újabb versenytársak jelennek meg - figyelmeztetett Merényi Miklós, a gazdasági tárca szakállamtitkára, aki a kisvállalkozások számára igénybe vehető támogatásokról és azok filozófiájáról beszélt.

A vállalkozás kiegyensúlyozott működtetésének alapja a tartalék - ebben mindenki egyetértett. A vevők ugyanis a legritkább esetben fizetnek nyomban, a számlák harmadát határidőn túl egyenlítik ki. Legyen tehát mindig annyi pénz a bankszámlán, ami elég egyhavi munkaerőköltség fedezésére. A tartalék azért is fontos, mert végül minden beruházás vagy fejlesztés többe kerül az eredeti kalkulációnál. Az ajánlások között elhangzott még, érdemes pályázatokon indulni, mert a felkészülés - amellett, hogy kedvező forrásbevonásra teremt lehetőséget - alapos, hosszú távú tervezésre is kényszerít. A legjobb az, ha a cég maga írja a pályázatait. Ennek megtanulása nemcsak a kiadásokat csökkenti, a gondolkodásmódon is sokat formál.