Június 4. nem lesz az összetartozás napja

Úgy tűnik, nincs esély arra, hogy a trianoni békeszerződés napját, június 4-ét az Országgyűlés a nemzeti összetartozás napjává nyilvánítsa, bár a Fidesz- KDNP frakciószövetség nevében Németh Zsolt és Simicskó István tegnap beterjesztette az erről szóló törvényjavaslatot. Egyetlen más párt, a lapunk által megkérdezett történészek, illetve az RMDSZ képviselője sem támogatja az elképzelést.

Németh Zsolt szerint az emléknap, a méltóságteljes megemlékezés hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország fel tudja dolgozni Trianont. Szerinte a nemzeti összetartozás tudatának erősítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Trianon máig ható káros következményeit Magyarország, a határon túli magyarok és a szomszédos országok eredményesen legyenek képesek meghaladni. Arra, hogy ez a "meghaladás" mit is jelent, a külügyi bizottság fideszes elnöke úgy reagált: a határon túli magyaroknak úgy kellene élniük, mintha Trianon nem is lett volna. Ehhez képest másodrendű állampolgároknak érzik magukat ma is, Magyarországon pedig "másodrendű magyarnak", sőt 2004. december 5-e óta - utalt Németh Zsolt a kettős állampolgárságról szóló népszavazásra -, feleslegesnek is.

Németh Zsolt reméli, hogy az Országgyűlés még a parlamenti nyári szünet előtt megszavazza a törvényjavaslatot, melynek sürgős tárgyalását kérték a T. Háztól. A parlamenti ülésen napirend előtt Simicskó István arra szólított fel: tegyünk meg mindent azért, hogy területi és kulturális autonómiával rendelkezhessenek a magyarok és adjuk meg végre az állampolgárságot a határon túli nemzettársaknak. Hiller István kulturális miniszter azzal reagált, hogy elkötelezett, hogy az EU-nak minél több olyan ország legyen a tagja, ahol magyarok élnek azonos jogokkal, lehetőségekkel és "újfajta együttműködéssel".

A Fidesz javaslatának megszavazásához szükség van a szocialisták támogatására is, ám Szabó Vilmos (MSZP), a Határon Túli Magyarok Hivatalának volt elnöke lapunknak úgy nyilatkozott: illett volna előzetesen egyeztetni egy ilyen kérdésről. Az MSZP nem utasítja el, hogy legyen nemzeti összetartozás napja, de semmiképp sem június 4-én. Ez ugyanis sok érzékenységet sért. Az SZDSZ viszont határozottan elutasítja a törvényjavaslatot. Eörsi Mátyás frakcióvezető szerint mindenképp különös, hogy az a Fidesz és KDNP kezdeményez emléknapot a nemzeti összetartozásról, amelyik képtelen a konszenzusra, a dialógusra, sőt a parlamenti ülésekről is kivonul. Az MDF részéről Herényi Károly is úgy vélekedett, hogy illett volna előzetesen egyeztetni a nemzeti összetartozás napjáról, de a demokrata fórum parlamenti frakcióvezetője szerint mindenekelőtt meg kell ismerni a határon túli magyar szervezetek álláspontját.

"Mohácsot sem ünnepeljük"

A Fidesz és a KDNP javaslata értelmezhetetlen számomra, csak feltűnésre alkalmas gesztus, aminek átláthatatlan a politikai értelme - reagált lapunknak Ormos Mária a nemzeti összetartozás napjára vonatkozó törvényjavaslatra. A történészprofesszor szerint politikai felhangja van a kezdeményezésnek, amelynek következményeként néhány román politikus összevonja majd a szemöldökét, hogy mit is akarnak a magyarok az összetartozással. Emlékeztetett arra, hogy az összetartozás gondolata nem új keletű, hiszen szabad demokraták, szocialisták és mások is többször felvetették. Azt pedig gyerekesnek minősítette, hogy egy emléknappal meghaladjuk Trianont. Erre az lehet a megoldás, ha sokat, őszintén és többoldalúan beszélünk Trianonról. Így elképzelhető, hogy egyszer meghaladjuk, ami nem könnyű, mint ahogy Mohácsot sem volt könnyű meghaladni - tette hozzá a professzor asszony.

Hasonló véleményt fogalmazott meg a trianoni emléknapra vonatkozó előterjesztésről Gerő András történész is. A tanszékvezető professzor azt mondta: a nemzeti tragédiák emléknappá tételének szándéka egy kudarcra orientált nemzettudat önkifejezése, politikailag pedig leginkább bajkeverésre emlékeztet. A történész úgy véli, a magyar nemzet születésnapja, március 15-e nagyszerű, felemelő ünnep, aminek máig sugárzó, pozitív hatása van, és kifejezi a nemzeti összetartozás érzését is. Emellett augusztus 20-án ünnepeljük a magyar állam születésnapját. Ahogy azonban augusztus végén a mohácsi vészt sem ünnepeljük, éppúgy a trianoni döntés napját sem kellene jelölt nappá tenni - jelentette ki Gerő.

Kelemen Hunor parlamenti képviselő, az RMDSZ vezető politikusa a Népszabadságnak elmondta: a Fidesz javaslatát az RMDSZ egyelőre nem vitatta meg, ezért csak magánvéleményét fogalmazhatja meg. Leszögezte: Trianon minden magyar számára a kudarc szimbóluma, orvosolhatatlannak tűnő seb, amelyet a magyarság közel egy évszázada cipel a hátán. - Jobbnak tartanám, hogy a magyar összefogás a siker köré épüljön, s ne a kudarc, a veszteségek, a sebek köré. (Munkatársainktól)

Trianonra emlékezõk a hétvégén Budapesten
Trianonra emlékezõk a hétvégén Budapesten
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.