A gyanú szerint a május 4-e éjjelén rendőrök által megerőszakolt és kenőpénz fizetésére kényszerített E. Zsanett ügyében még mindig teljes a bizonytalanság. A Bors című bulvárlap a múlt héten azt írta, a 21 éves lány mobiltelefonjával rögzítette, amint a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) munkatársai ajánlatot tettek neki arra, miképpen úszhatja meg a be nem kapcsolt biztonsági övéért és más szabálytalanságaiért kiszabható bírságot. Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Népszabadságnak hétfőn azt mondta: "ha létezik a Bors által hivatkozott felvétel, az még nem jutott el hozzánk". Tuza Péter ügyvéd, E. Zsanett jogi képviselője a szóvivő nyilatkozatát nem kommentálta.

Mint ismert: E. Zsanettet orvosi látlelettel alátámasztott feljelentése szerint május 4-én éjszaka igazoltatást színlelve öt rendőr megállásra kényszerítette a Múzeum körúton, majd arra hivatkozva, hogy vérvételre be kell vinniük a rendőrségre, autóba ültették, s egy közeli sötét utcában ketten megerőszakolták. Az erőszakkal gyanúsított rendőröket két héttel az eset után tartóztatta le a bíróság.

Ma már tényként rögzíthetjük, hogy a rendőrök - egyes vezetőik korábbi cáfolatai ellenére - öten ültek az autóban, s valóban igazoltatták E. Zsanettet a Múzeum körúton. Az is tény, hogy a hajnali órákban előírt útvonalukról parancsnokaik engedélye és tudta nélkül letértek, s a járőrkocsival hazakísérték E. Zsanettet. Az ügyészség birtokában van egy térfigyelő kamera felvétele, amelyen ha homályosan is, de látszik, amint a hölgy autóját egy rendőrautó szorosan követi.

E. Zsanett állítása szerint megerőszakolása után azért kísérték hazáig a járőrök, mert húszezer forintot kértek tőle, hogy szemet hunyjanak a szabálytalanságai felett.

Az ügyészség számos tanút kihallgatott már. Így E. Zsanett szüleit, ismerőseit is, akiknek az eset után szinte szó szerint ugyanúgy mesélte el a vele történteket, ahogy az később a feljelentésbe is bekerült. Az eddig összegyűjtött bizonyítékok - főügyészségi források szerint - alátámasztják E. Zsanett vallomását. Kérdés, ha megtörtént is, bizonyítható-e a nemi erőszak, s a vesztegetés ténye? Ügyészségi forrásaink erre a kérdésre lakonikusan annyit mondtak: egyelőre csak abban biztosak, hogy az öt letartóztatott rendőr legalább egy katonai bűncselekményt elkövetett a kérdéses éjszakán. (Vélhetően azzal, hogy bejelentés nélkül letértek a járőrútvonalról.) Hogy más bűncselekmény is a terhükre írható-e, arra a nyomozás jelen szakaszában nem lehet egyértelmű választ adni. A DNS-vizsgálat eredménye még nem ismert, s azt sem tudhatjuk, E. Zsanett feljelentésén, és a tanúkon (akik között nincs szemtanú) kívül milyen bizonyítékai vannak az ügyészségnek. Egy hangfelvétel perdöntő lehetne, de ha létezik, miért nem adta még át azt a sértett és jogi képviselője az ügyészségnek? Vagy ha átadta, miért tagadja ezt az ügyészségi szóvivő?

A rendőrök ügyvédei kétségeiket hangoztatják a közel egy hónappal a történtek után felbukkant felvétellel kapcsolatban. Ha létezne, már régen átadták volna a nyomozó hatóságnak - mondta egyikük.

Állítólag a gyanúsítottként előzetes letartóztatásban lévő rendőrök is látták, hogy az "intézkedés" közben E. Zsanett többször a telefonjához nyúlt. Ők azonban úgy látták, SMS-eket küldött. Amennyiben ez igaz, az ügyészség viszonylag könnyen ellenőrizheti, kiknek és miről számolt be a lány esetleges megerőszakolása előtt és után.

Időközben elkészült E. Zsanett pszichológiai vizsgálatáról az összefoglaló jelentés. Tuza Péter ügyvéd megerősítette ennek tényét, a jelentésből nyilvánosságra került megállapításokat - miszerint E. Zsanett csekély önismerettel rendelkező, rivalizáló, szembefordulásra hajlamos, sértődékeny volna - nem kommentálta. Közölte viszont, hogy E. Zsanett bűnvádi eljárást kezdeményez és személyiségi jogi pert indít az ellen a lap ellen, amelyik azt írta róla, hogy lopásért kirúgták egyik volt munkahelyéről, mivel ez nem igaz.