"Zöld utat" kaptak tehát a testületek - az idézőjel annak szól, hogy a kormányoldal a sürgősséget nem szavazta meg; föltehető, a két bizottság csak az ősszel kezdheti meg tényleges működését. Mindkettő tíz főből állna, elnökét a Fidesz adná, a szocialisták négy, a legnagyobb ellenzéki párt három, a KDNP, az MDF és az SZDSZ pedig egy-egy főt delegálna.

Információnk szerint sem a Fidesz, sem az MSZP nem számol azzal, hogy belátható időn belül megkezdődhetnek a vizsgálatok. Körülbelül egy hónap, amíg a két indítvány végigfut a parlamenti rendszeren, azután kezdődhet csak a tagdelegálás. Egyik kormánypárti informátorunk úgy fogalmazott: "tudják, hogy megy ez: elvitázgatunk, eldelegálgatunk egy darabig, úgysem lesz semmi belőle".

A parlamenti eszköztár viszonylag széles, ha vizsgálatok ellehetetlenítéséről van szó: ha a vizsgálóbizottság feladatkörében, összetételében sikerül is megállapodniuk a feleknek, és még napirendet is el tud fogadni a testület, akkor még mindig ott a határozatképtelenség, majd a végén a határozat elfogadása/el nem fogadása. De ha sikerül is határozattal lezárni egy vizsgálatot, a parlament plénuma is dönthet úgy: nem veszi napirendre - az Országgyűlés elmúlt tizenhét évében valamennyi eszközt bevetették már a pártok.

Az Egymásért-ügyben a Fidesz azt vizsgálná egyebek közt, hogy volt-e igazi együttműködés a Nemzetbiztonsági Hivatallal, vagy csak "véletlen egybeesés", hogy az alapítványnál több titkosszolga is dolgozik-dolgozott. A szocialisták eredetileg a parlament nemzetbiztonsági bizottságára bízták volna a vizsgálatot - erre sor is kerül, legalábbis ma hallgatják meg az ügyben Szilvásy György kancelláriaminisztert, illetve megkapják az üggyel kapcsolatban készült, négyoldalas titkosszolgálati vizsgálati jelentést.