A volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék és az államközi perekkel foglalkozó, ugyancsak hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság is egy-egy ítéletében népirtásnak mondta ki a Srebrenicában történteket.

Szerb katonák 1995. július 12-én, Ratko Mladic boszniai szerb hadseregparancsnok utasítására rohanták le az ENSZ holland békefenntartóinak védelme alatt álló - hivatalosan védettnek nyilvánított -, túlnyomórészt muzulmán lakosú boszniai várost, különválasztották a férfiakat a nőktől, majd közel 7 és fél ezer férfit és fiút kivégeztek.

A holland békefenntartók létszáma - mindössze 450 ember - ugyan kevés volt ahhoz, hogy a több tízezres támadó erőket feltartóztassa, a kéksisakosok ugyanakkor nemzetközi védelmet képviseltek és élveztek.

A beadvány szerint a holland állam egyebek között azért felelős a történtekért, mert maga akadályozta meg, hogy gyengén felszerelt kéksisakosai légi támogatáshoz jussanak a helyszínen - feltehetően attól tartva, hogy a katonai segítség holland áldozatokkal is járhat. Hága ugyanakkor korábban úgy vélekedett, éppen az ENSZ katonai támogatása hiányzott a srebrenciai békefenntartók munkájának hatékonyabbá tételéhez.

Hollandiát kísérti a srebrenicai történések emléke, amely már többször súlyos belpolitikai feszültséget, s egyszer a kormány bukását is okozta: Wim Kok munkapárti vezetésű kormánya 2002 áprilisában azért kényszerült távozni, mert egy jelentés felelősnek mondta ki a holland békefenntartókat és rajtuk keresztül a kabinetet a mészárlás megakadályozásának elmulasztásáért.

Jan Peter Balkenende jelenlegi miniszterelnök a mostani beadvánnyal kapcsolatban jelezte: csak azt követően kíván reagálni az abban szereplőkre, ha már hivatalosan megismerte a dokumentumot.

A holland állam évi mintegy 15 millió euróval segíti Bosznia újjáépítését, és ennek egy része deklaráltan Srebrenica támogatására szolgál, de kártérítésre Hága mindeddig nem volt hajlandó.

Holland ügyvédek korábban jelezték azt is: a fő felelősséget, a kártérítést az akkori boszniai szerb vezetésnél, Ratko Mladicnál és a politikai vezető Radovan Karadzicnál kell keresni.

Egy ízben Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár is elismerte, hogy Srebrenica esetében történtek "megítélési tévedések".

A per indítása egy napra esett az egyik srebrenicai fővádlott, a múlt héten elfogott Zdravko Tolimir boszniai szerb tábornok első megjelenésével a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék előtt. Tolimir a törvényszék katonai fővádlottjának, az igazságszolgáltatás elől máig bujkáló Ratko Mladic egyik fő segítője volt, egyebek között népirtással, gyilkosságokkal, kínzással, deportálással vádolják.

A tábornoknak már most nyilatkoznia kellett volna arról, hogy bűnösnek érzi-e magát, vagy sem, ezt azonban elutasította. Úgy vélte, őrizetbe vételekor megsértették emberi jogait, mert állampolgárságának országában, Szerbiában fogták el, de átszállították a boszniai szerbek területére.

A hivatalos források mindeddig nem közölték pontosan, hol került őrizetbe Tolimir, csupán azt lehetett tudni, hogy a szerb-boszniai határ közelében fogták el.

Meghallgatása kapcsán megfigyelők és Tolimir maga arra is utaltak, hogy a tábornok nincs jó egészségi állapotban.(MTI)