Forr a levegő a lovin
Úgy tűnik, véd- és dacszövetséget készül alakítani a Kincsem Parkban a magyar lótulajdonosok egy köre, amelynek következményeként egyes ügetőfutamokban nem indítanák lovaikat - legalábbis ilyen információkhoz jutott a Népszabadság. Szándékaik hátterében azonban nem a Nemzeti Lóverseny Kft. tervezett privatizációja vagy a versenyek szervezésének egy esetleges, nekik nem tetsző átalakítása áll, hanem meglepő módon maguk a lovak. Mint mondják azonban, nem akármilyen jószágok, hanem külföldi lovak miatt indult meg a zúgolódás körükben. Véleményük szerint ugyanis az elsősorban Szerbiából érkező versenyparipák miatt számottevő pénzdíjtól esnek el a hazai tulajdonosok és így a magyar lótenyésztés is.
A baj a nyílt, azaz külföldről érkező lovak előtt is megnyitott futamokkal van. Tűzkő István lótulajdonos a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, hogy ezeken az elsősorban nyeretlen vagy viszonylag kevés pénzdíjat nyert lovaknak kiírt versenyeken olyan határon túli lovak állnak rajthoz, amelyeknek lényegében semmilyen előéletük nincs - azaz nincs érdemi nyereményük. Ehhez képest viszont pazar versenyt produkálnak, és van, hogy 50-100 méter előnnyel érnek célba. Két hete szombaton olyan időt futott az egyik ilyen általuk kifogásolt ló, ami aznap csaknem pályacsúcsnak számított. Éppen ezért azt gondolják, hogy ezeknek a paripáknak bizonyosan kellett volna már valahol valamilyen, sok esetben komoly pénzdíjat hozniuk, amely révén viszont azokon a futamokon, ahová nevezik őket, már nem állhatnának rajthoz. Ezeken a megmérettetéseken - állítja Tűzkő István - így esélytelenül vesznek részt a magyar lovak. Így például ha két külföldi ló is indul, akkor már legfeljebb a harmadik helyért járó 25 ezer forintért küzdhetnek, hiszen adott esetben a 125 ezer forintos első és az 50 ezer forintos második díjat elviszik az orruk elől. Ez pedig nem túl sok, ha azt is figyelembe vesszük, hogy egy versenyló általában négyszer fut egymás után, azt követően viszont három hét pihenőt kap - mondják név nélkül nyilatkozó tulajdonosok. Ilyenkor pedig nem keres pénzt, miközben tartása havonta legalább 40 ezer forintba kerül. Véleményük szerint ilyen futamokat például Ausztriában nem rendeznek. Ott csupán meghívásos, nagy pénzdíjjal járó, komoly erőket felvonultató futamokon vagy derbiken vehetnek részt külföldi lovak. Ott ugyanis - állítják - védik a hazai tenyésztőket. Azért, hogy ez Magyarországon is működjön, meg kellene szüntetni a nyílt versenyeket, és külföldi lovakat itthon is csak a meghívásos vagy a nagy derbiken lenne szabad rajthoz állítani.
Képtelenség az állítás - közölte lapunk megkeresésére Vajtó Lajos, a Nemzeti Lóverseny Kft. ügyvezető igazgatója. Úgy véli, hogy az Európai Unió tagállamaihoz képest Magyarországon talán a legzártabbak a versenyek. Ezeknek mintegy 60 százalékán csak magyar tenyésztésben és tulajdonban, valamint magyar idomításban álló lovakat nevezhetnek. A fennmaradó esetben külföldi tenyésztésű magyar tulajdonban, magyar idomár idomításában lévő ló indulhat. A versenyeknek csupán 3-4 százaléka teljesen nyílt nemzetközi, amelyen bármilyen tenyésztésű és tulajdonú vagy idomítású ló nevezhet - állítja Vajtó.
Az ügyvezető hozzátette, a magyar ügetőszabályzat szerint magyar jogi személy által tulajdonolt ló esetében nem tesznek különbséget aszerint, hogy a jogi személy tulajdonosa milyen nemzetiségű állampolgár. A lovak magyar vagy EU-tenyésztésűek, és hozzátette, szerb tenyésztésű ló egyáltalán nem futott az ügetőn. Amit szerbnek neveznek a hazai tartók, annak tulajdonosa határon túli magyar, magyar idomárral, és a lovat az unióban vásárolták.
Vajtó szerint a probléma szerinte sokkal inkább az, hogy "a magyar lótenyésztés az évtizedek során lassan-lassan leépült, és ma már finoman szólva is el van maradva az európai élvonaltól, hogy a világszínvonalról már ne is beszéljünk". Éppen ezért szerinte teljesen zárt versenyekkel a gyenge tenyésztést fölösleges lenne védeni, hiszen így azt konzerválnák. Sokkal inkább vérfrissítésre lenne szükség. Ennek érdekében kötötte egy évvel ezelőtt a Nemzeti Lóverseny Kft. a francia lóversenyvállalattal azt a szerződést, amelynek értelmében magyarországi tenyésztők és futtatók olcsón, kedvezménnyel vásárolhatnak francia lovakat, így kiváló pedigrével rendelkező állatok kerülhetnek a hazai versenyzésbe és a tenyésztésbe. Ennek másik előnye, hogy a francia lóversenyvállalat biztosítja a francia lovak számára kiírt versenyeken a pénzdíjat. További lehetőség, hogy a francia kancáktól Magyarországon született lovak indulhatnak a zárt francia versenyeken is.
Vajtó mindehhez hozzáfűzte, hogy egyébként már csak azért sem lehet külföldiek inváziójáról beszélni, mert 2006-ban a 200 millió forintos versenydíjból 4,7 millió forintot nyertek külföldiek (szlovákok, osztrákok, szlovénok, szerbek és németek), továbbá nyolcmillió forintot olyan belföldi jogi személyek, amelyek tulajdonosai külföldiek. Az idén eddig a mintegy 80 millió forint versenydíjból ez a mutató 725 ezer forint és 3,2 millió forint volt.
Azt egyébként, hogy hány százalékban indulhatnak külföldi lovak, az agrártárca állattenyésztési törvénye szabályozza. Ebben a Magyar Ügető Tenyésztők Egyesülete javaslatára hat százalékban határozták meg a teljesen nyílt versenyek számát, és a regula 1996 óta érvényben van. Ez a szám - mondta - Németországban 100 százalék, az ausztriai Ebelsdorfban 100 százalék, Bécsben 40 százalék.
