A trianoni béke igazságtalan volt, s azok is tudták, akik tető alá hozták - hangsúlyozta a Trianon-emlékműnél a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. Németh Zsolt szerint "nagyon is jól tudták azok is, akik haszonélvezői voltak; a szlovákok, a románok, a szerbek és a többiek".
   
"Tudják ma is, erre utalnak a szomszédainknál azok a heveny reakciók, amelyeket Trianon nevének említése vált ki" - mondta a Fidesz politikusa. Emlékeztetett arra, hogy tíz évvel ezelőtt az alapszerződések körüli vitákban "milyen erősen ragaszkodtak a szomszédaink ahhoz, hogy Magyarország  másodszorra is deklarálja a határok megváltoztathatatlanságát".
   
Németh Zsolt szerint már a kortársak is azon a véleményen voltak, hogy Magyarországot Trianonban "nem megbüntették, hanem kivégezték". Az országvesztés "társadalmi léptékű sokkot váltott ki" - tette hozzá.
   
Ugyanakkor - mutatott rá - látnunk kell, hogy "ami nekünk magyaroknak nemzetcsonkítás, igazságtalan és súlyos következményekkel járó nagyhatalmi diktátum, az a szomszédaink számára győzelem, történelmi igazságtétel az elszenvedett vélt vagy valós sérelmekért.
   
Németh Zsolt szerint "ebben az ellentmondásos helyzetben meg kell értetnünk az európai és nemzetközi közvéleménnyel, hogy Trianonnal végső soron senki sem járt jól, még a látszólagos győztesek sem", ezért ideje, hogy "közösen számoljuk fel a máig ható káros következményeket".  
   
Úgy fogalmazott, hogy a magukat 1920. óta nemzetállamként definiáló, valójában azonban "nagyon is soknemzetiségű országokban" a kisebbségi kérdés megoldatlansága és a politikai akarat hiánya "minden bizonnyal a mai napig hátráltatja a demokrácia és a jogállamiság kialakulását".
   
Véleménye szerint az utódállamokban a magyarok "másodrendű állampolgároknak érzik ma is magukat", Magyarországon pedig "másodrendű magyarnak", sőt 2004. december 5-e óta "nem csak másodrendűnek, hanem egyenesen feleslegesnek is érezhetik magukat".
   
A külügyi bizottság elnöke szerint Magyarországnak nem lenne más teendője, mint hogy a nemzetközi és európai fórumokon, a kétoldalú viszonylatokban minden erejével támogassa a határon túli magyarok autonómia-törekvését. Hangsúlyozta, a magyarországi politikai szereplőknek nem egyes határon túli magyar személyeket, politikai csoportosulásokat, hanem "közösen vallott értékeket és egyetértésben rögzített célokat kellene támogatnia". A konszenzus kialakítására pedig működtetni kellene újra a Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT) és annak szakbizottságait - tette hozzá.
   
A trianoni békeszerződést 87 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá az első világháború győztes nagyhatalmai és Magyarország képviselői. A döntés értelmében Magyarország területe a csaknem 283   ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18 millióról 7,6 millióra csökkent.

(MTI)

Németh Zsolt