A hidegháború vége óta Oroszország nem tart európai célpontokra beirányzott rakétákat.
   
Ha az amerikaiak megvalósítanák tervüket, Oroszország hatékonyabb támadó rendszereket fejlesztene ki válaszul - fejtette ki az orosz elnök több tömegtájékoztató eszköznek adott nyilatkozatában. A G8-országok kiválasztott médiaszervei kérdezték Oroszország hivatalos álláspontjáról a Nyolcak csoportjának június 6-i csúcsértekezlete előtt. Elvileg csak hétfőn jelenhetett volna meg a pénteken adott interjú, de a Der Spiegel német hírmagazin "részlegesen" megtörte az embargót, közölve az interjú egy részét. Erre reagálva a Corriere leközölte vasárnap a teljes szöveget.
   
"A tervezett amerikai rakétatelepítéssel megszűnik a kialakult nemzetközi stratégiai egyensúly. Ennek helyreállítása érdekében olyan rendszert kell létrehoznunk, amely képes a szóban forgó amerikai fegyverek megsemmisítésére" - magyarázta fenyegető kijelentéseit az orosz államfő. Elismerte, hogy a kilátásba helyezett orosz lépések újabb fegyverkezési versenyt indíthatnak útjára, de úgy vélekedett, hogy nem Moszkva tehetne róla. "Nem mi kezdtük módosítani a hadászati egyensúlyt, nem mi léptünk ki egyoldalúan az ABM-szerződésből" - idézte a milánói lap. (Az 1974-ben megkötött szovjet-amerikai ABM-szerződés a rakétavédelmi rendszerek kiépítését korlátozta. Az Egyesült Államok 2002-ben hátat fordított a szerződésnek, hogy ne akadályozza rakétapajzsának létrehozásában.)
   
Az orosz államfő megismételte, hogy "az Egyesült Államok nem létező veszély ellen akar védelmi rendszert telepíteni". Szerinte nem lehet hitelt adni annak a washingtoni érvelésnek, hogy a rakétapajzs orosz határ mellé telepítendő elemei "lator államok", főleg Irán rakétatámadásait lesznek hivatottak elhárítani. "Iránnak nincsenek olyan hatótávolságú rakétái, amelyek fenyegethetnék az amerikaiakat vagy európai szövetségeseiket. Nyilvánvaló, hogy ez az újítás ellenünk, oroszok ellen irányul" - vélekedett.
   
Az orosz elnök az európai hagyományos fegyverzetek korlátozásáról kötött szerződéssel (CFE) kapcsolatban is szemrehányásokat tett a Nyugatnak. Szavai szerint Oroszország egyoldalúan is végrehajtotta a CFE-szerződést, holott nem látta közben, hogy a partnerek is teljesíteni szándékoznának kötelezettségeiket.
   
Putyin azért is ostorozta Washingtont, mert "nem segíti elő politikájával a bizalom légkörének kialakulását". Szavai szerint őszinte tárgyalásokkal elkerülhető lett volna néhány nagy nemzetközi válság; ezzel összefüggésben elsősorban Irakra utalt.
   
Magát igazi demokratának nevezve, Putyin elmarasztalta az Egyesült Államokat az emberi jogok helyzete miatt is. "Amerikában embereket kínoznak - például Guantanámón" - hangoztatta, válasz nélkül hagyva ugyanakkor az oroszországi emberjogi helyzetre vonatkozó kérdést.

(MTI)

Tervezett rakétavédelmi pajzs