A 44 éves Alijevet közvetlenül őrizetbe vétele után szállították kórházba, miután szívbántalmakra panaszkodott. Vele együtt egy másik személyt is őrizetbe vettek, aki gyanú szerint üzleti kapcsolatban állt vele. A törvények értelmében az őrizetbe vételt követő 48 órán belül dönteni kell a kiadatási őrizet elrendeléséről.

Kazahsztán szerdán kérte hivatalosan Alijev és még további hat személy kiadatását az osztrák igazságügyi minisztériumtól. Alijevet a múlt hét végén visszahívták Bécsből, majd nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene. Azzal vádolják, hogy köze volt a kazah Nurbank két vezetőjének elrablásához (a pénzintézet tulajdonosa felerészben ő maga), továbbá zsarolást és okirathamisítást is a terhére rónak.

Alijev, aki dúsgazdag üzletember, azt állítja, hogy politikai bosszú áldozata államfői ambíciói miatt (a kazah parlament május 18-án szavazta meg azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi Nazarbajev számára, hogy korlátlanul, tetszőleges számú cikluson keresztül hivatalában maradjon), valamint azért, mert nem volt hajlandó az államfő és környezete számára jövedelmező vállalati részesedéseket biztosítani.    

Vasárnapi osztrák médiajelentések szerint az Amnesty International (AI) osztrák tagozata óvott attól, hogy Alijevet kiadják Kazahsztánnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy Kazahsztánban halálbüntetés van érvényben, és kínvallatást alkalmaznak. A Der Standard című osztrák lap úgy értesült, hogy Nazarbajev pénteken telefonon személyesen sürgette Alfred Gusenbauer kancellárnál Alijev letartóztatását.

(MTI)