A Fehér Ház főnöke megismételte, hogy az amerikai rakétavédelmi pajzs nem irányul Oroszország ellen, amely erőteljesen ellenzi Washington terveit.

"A lator rendszerek ellen irányul. Elküldtem ezért a védelmi miniszter (Robert) Gatest, hogy az orosz vezetésnek magyarázza meg céljainkat. Az átláthatóság hívei vagyunk, felszólítjuk az oroszokat, hogy vegyenek részt a (terv) megvalósításában" - jelentette ki Bush, aki csütörtökön Washingtonban fogadta azon öt európai állam kiválasztott újságíróit, ahová turnéja során ellátogat.

Bush megjegyezte: az USA azt szeretné, ha Oroszország megismerkedne az amerikai technológiával. "Felszólítjuk őket, hogy jöjjenek el és mindent nézzenek meg" - mondta az amerikai államfő. Kijelentette: a hidegháború már befejeződött, s az egyes országoknak most olyan

szélsőségesek fenyegetéseit kell visszaverniük, akik elszántak a gyilkolásra is, hogy győzelemre juttassák saját ideológiájukat.

Arra a kérdésre, hogy mit kínál Washington Lengyelországnak a rakétatámaszpontért cserébe, Bush kifejtette: Lengyelország és az Egyesült Államok is tagja a NATO-nak, tehát az egyik ország elleni támadás a másik elleni támadást is jelentené. "Jobb biztonsági garanciákat már nem tudunk nyújtani senkinek, ezt komolyan gondoljuk" - szögezte le az elnök.

Hozzátette, hogy a rakétavédelmi pajzs azonban nem védi meg a NATO délkeleti részét, beleértve Bulgáriát is. Bush szerint a pajzs elsőrendű célja, hogy a ballisztikus rakéták ellen védjen. Bulgáriát a NATO azon rendszerei fogják védeni, amelyek a közép-hatótávolságú rakétákat képesek hatástalanítani.

"Éppen ezt szeretném hangsúlyozni, amikor Bulgáriába utazom. Elsőrendű célunk természetesen az, hogy az önöktől nem túl messze fekvő országokat meggyőzzük, hogy senkit se veszélyeztessenek. Nagyon tartok attól, hogy Irán atomtöltettel felszerelt rakétát állíthat elő, amely Európát, vagy bármelyik szövetségesünket is elérhetné. Mi nem akarjuk, hogy a világ zsarolható legyen" - hangsúlyozta Bush.

Victorie Nuland, az Egyesült Államok NATO-nagykövete pénteken kijelentette: az amerikai rakétavédelmi pajzsot úgy kellene összekötni a NATO-val, hogy az a szövetség minden tagját megvédje. Megjegyezte, hogy az előzetes döntést a rendszerről jövő áprilisban a NATO bukaresti csúcstalálkozóján fogadhatnák el az érdekeltek.

George Bush hétfőn este érkezik Prágába, s kedden vezető cseh politikusokkal tárgyal. Prágából Németországba repül, ahol részt vesz a Nyolcak csoportjának csúcstalálkozóján. Ezt követően Lengyelországba, Olaszországba, Albániába és Bulgáriába látogat.

Merkel kancellár segítségét is kérte Oroszország meggyőzéséhez az amerikai elnök

"Elhárító rakétáink nem Putyin ellen irányulnak" - jelentette ki George Bush amerikai elnök a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapnak adott nyilatkozatában.

A tekintélyes német konzervatív újság szombati számában megjelent interjúban Bush  barátjának nevezte Vlagyimir Putyint. De - mint hozzátette - barátok között is lehetnek nézeteltérések. Az orosz elnök aggódik a tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer miatt, azt hiszi, hogy az ellene irányul - fogalmazott az amerikai elnök, hangoztatva, hogy ez nem így van. A rendszer azok ellen a "lator államok" ellen irányul, amelyek rakétákat használnának ahhoz, hogy politikai céljaikat elérjék vagy nyugtalanságot szítsanak - jelentette ki Bush.

Az amerikai elnök - aki küszöbön álló európai látogatása előtt az általa felkeresendő országok egy-egy tekintélyes lapjának nyilatkozott -  méltatta az Angela Merkel német kancellár által nyújtott segítséget ahhoz, hogy közösen győzzék meg Oroszországot.

Az elnök ugyanakkor rendkívül összetettnek nevezte  az orosz-amerikai viszonyt. "Egyes területeken egyetértünk, más területeken nem"  - mondta. Közvetve bírálta az oroszországi demokrácia helyzetét, amivel kapcsolatban - mint fogalmazott - van néhány kérdésük.  Az elnök "zavaró jelnek" nevezte Oroszország legutóbbi, Észtországot érintő politikai cselekedeteit, s hozzátette, hogy "Koszovó is nehéz téma". Irán és Észak-Korea esetében ugyanakkor a két ország között jó az együttműködés. Hangsúlyozta, hogy a nézeteltérések nem jelentik azt, hogy a kapcsolatok nem lennének barátiak.

Az elnök elismerte, hogy az elmúlt időszakban rendkívül sok bírálat érte politikáját. Ugyanakkor kitartott korábbi döntései mellett, hangoztatva, hogy minden tőle telhetőt meg  kellett tennie az amerikai nép védelme érdekében. "Legyen szó Afganisztánról, vagy Irakról, a helyes döntést hoztam" - jelentette ki Bush, s az Egyesült Államok szövetségeseit a "fiatal demokráciák" megsegítésére szólította fel. "Ellenkező esetben az ellenség ismét lecsap, s gyilkol, hogy elérje céljait" - figyelmeztetett.

A terrorizmus elleni közös harcot az elnök rendkívül fontosnak nevezte. Úgy vélekedett, hogy ebben a harcban az Egyesült Államok számos, szoros szövetségessel rendelkezik. Kiemelte azokat az országokat, amelyek mind Irakban, mind Afganisztánban közvetlen katonai és egyéb segítséget nyújtanak a stabilizáláshoz.

A legfejlettebb ipari államokból és Oroszországból álló, G8-csoport küszöbönálló csúcstalálkozója előtt az amerikai elnök együttműködést ígért a környezetvédelem területén: Megerősítette, hogy erre vonatkozó, konkrét javaslatait a  heiligendammi csúcsértekezleten kívánja  előterjeszteni. Cáfolta, hogy ezzel kapcsolatban alapvető nézeteltérések lennének közte és a nyolcak elnöki tisztségét betöltő Angela Merkel kancellár között, hangoztatva, hogy az Egyesült Államok szükségesnek tart egy "Kiotó utáni folyamatot."

(MTI)