Toronyláz Pisában
Bonanno Pisano és kőművesei egy dologra koncentráltak: a torony kiegyenesítésére, ami nem sikerült. A talajvíz miatt az alapzat teljesen megsüllyedt, annyira, hogy az építkezést csak 1275-ben tudták folytatni újabb három emelettel, az akkori beavatkozás (homokkal való feltöltés) ellenére azonban a torony nem maradt meg egy helyben, a dőlésszög tovább nőtt, és 1992-re már 5,20 méter különbség volt a torony alja és majdnem 58 méter magas teteje között. A kiegyenesítés ekkor kezdődött, és a helyiek által hózentrógernek elnevezett acélkötelek segítségével a kétszáz évvel ezelőtti 2,3 méterre sikerült szűkíteni a ferdeséget, amely most egészen 2300-ig "biztosítva van". Pisa örül annak, hogy nem vesztette el jelképes műemlékét, amely mellett a világ minden részéből érkező turisták kinyújtott karral fényképeztetik le magukat, mintha ők tartanák meg a ferde tornyot.
Túl nehéz híd
A harmadik évezred csodatere lesz ez az építmény - hirdeti Pisa polgármestere, Paolo Fontanelli, aki büszkén részletezte a projektet bemutató sajtótájékoztatón, hogy a modern ferde torony első két emeletére széles lépcsősor vezet fel, ahol a helyiek és a turisták sétálhatnak majd (de minek? - kérdezték az újságírók, akiknek meggyőződésük, hogy a japán csoportok szívesebben időznek a régi torony előtti gyepen), lifttel pedig a panorámateraszra juthatunk majd fel, ahonnan az igazi ferde toronyra is rá lehet látni. Valóság és allegória egy pillantásban - álmodozott a polgármester. Így a történelmi és a jövőbeli Pisát virtuális kapocs köti össze - tette hozzá az építész Benini.
180 millió eurós építkezésért persze nem mindenki rajong: napszúrást kapott városunk első embere, és azt hiszi, nem Pisában, San Gimignanóban, az ezer torony városában él - ironizált az egyetem rektora, Gioacchino Chiarini, aki szerint nem szabad ennyire megerőszakolni egy város identitását. Ez olyan durva másolás, mintha Sienában egy másik kagyló alakú főteret vagy Firenzében egy újabb Ponte Vecchio hidat akarnának építeni - tette hozzá, és aggódik Fabio Roggiolani is, a toszkán zöldek vezetője, akinek a tornyos tervekről az összedőlésre ítélt bábeli torony jut eszébe.
Hiába a szakértők és környezetvédők tiltakozása, az építkezés egy hónapon belül elkezdődik, ráadásul az ökológia jegyében: a tornyok speciális cementanyaga magába szívja a gépkocsik kipufogójából felszálló szén-dioxidot, és oxigénné transzformálja. Ezenkívül az épületek bejáratát fedő kristálytető összegyűjti az öntözésre felhasználható esővizet.
Lehet, hogy a modern tornyok mégsem lesznek borzalmas másolatok, csak ne az történjen, ami a napokban Velencében, ahol kiderült, hogy a Canal Grande két partja között megálmodott harmadik évezredbeli hídcsoda súlyát nem bírják el a szigetek.
Megtartják az évszázadok óta egy helyben függő Rialtót, a Sóhajok hídját és Velence mind a 434 hidacskáját, de a ma tervezett üveghíd túl nehéz. Nem könnyű a egykori mesteremberekkel versenyezni, akiknek alkotásai a mai napig állnak, ferdén is.
Pisa-Róma, 2007. június