A fórumon a miniszter egy "voltkatkós" több kérdésére válaszolt a katonai középiskolai rendszerrel kapcsolatban. A kérdező utólag is kifejtette, hogy a hivatalos kormányzati kommunikáció rászorultakat támogató elveivel egyetért, "csak ott hibádzik, hogy nem baloldali, ahogyan mondják, ugyanis az esélyek egyenlővé tételéhez nem elég, tehát fölösleges kiadás a HM-nek." Ezt írta: "Értem én a gazdasági okokat, csak nem figadom el, hogy mindent ez alá kellene rendelnünk. Legyen szó oktatásról, honvédelemről, szociális segítségről. Az ösztöndíj kamu, tegyen többet. Legalább Ön."

Szekeres Imre válasza: Kedves "voltkatkós"! Ösztöndíj lehetőségeink sajnos korlátozottak, a költségvetési források bővülésével tervezzük ennek a keretnek is a növelését.
Az ösztöndíjak önmagukban sosem elégségesek az esélyek "egyenlővé tételéhez", az esélyegyenlőség javítása összkormányzati feladat.

Bánki Attila a magyar hadsereg fegyverezetéről érdeklődött: "Elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben a Parlament a 29-esek üzemidejének hosszabbításával megtartja a típust?" "Ön szerint mikor érkezik meg a Gripen fegyverzete?" "Mikor fejlesztik a légi szállító kapacitást az Afganisztánban szolgáló katonák számára?" " Tervezi-e a Kormányzat a tüzérség, a páncélos erők fejlesztését, a BTR-80 és A-k cseréjét magasabb védelmet jelentő lövészpáncélosokra? -  kérdezte az olvasó.

Tisztelt Bánki Attila! A Csehországban történtekhez hasonlóan fogja megoldani hazánk a légtér védelmét: a Gripen-pilóták a baleset kivizsgálásának ideje alatt elrendelt repülési tilalom során a kiképzőközpontban fognak gyakorlatozni, de két vadászgép állandóan készenlétben lesz, hogy szükség esetén felszállhasson.
A MiG-29-esek üzemidejének meghosszabbítását nem tervezzük.
A Gripen-fegyverzet szállításának ütemezése a szerződésben meghatározottak szerint, időarányosan történik, az előírt kiképzési feladatokhoz illeszkedve.
Jelenleg a honvédségi légi szállító kapacitás polgári szállítmányozóktól bérelt, keretszerződéssel, illetve két és többoldalú megállapodások alapján biztosított szolgáltatással egészül ki: Magyarország részt vesz a NATO SALIS (Stratégiai Légiszállítás Átmeneti Megoldás) programjában, aminek révén hozzáfér légi-szállító kapacitáshoz. Ennek lényege, hogy szerződés jött létre a NATO és egy magáncég, az AN 124-es Ruszlán óriás szállító-repülőgépeket üzemeltető Ruslan Salis Gmbh között, amelynek keretében Magyarország 3 évre évi 162,4 millió forint értékben, évi 25 repült órát vásárolt a cégtől.
A légi szállítókapacitás fejlesztését a NATO keretein belül tervezzük: Egy stratégiai légi szállító-repülőgép (alakulat) üzemeltetése és kapacitása lényegesen meghaladja a Magyar Honvédség igényeit, ezért - hasonlóan más NATO-tagországokhoz - a közös légi szállító kapacitás üzemeltetését preferáljuk. A légi szállító kapacitás fejlesztésére a közeljövőben akkor kerülhet sor, ha megvalósul 16 ország erőfeszítésének eredményeképpen 3 darab C-17 típusú szállító repülőgép közös beszerzése. Ez legkorábban 2007 végétől valósulhat meg.
2006-ban kezdődtek a század, illetve zászlóalj szintű tűztámogató-tűzmegfigyelő harcjármű prototípusának, valamint a korszerűsített automatizált tűzvezető rendszer katonai alkalmassági vizsgálata. A jelenlegi tervek szerint 2010-ig befejeződik a honvédség lövész zászlóaljainak ezen eszközökkel történő ellátása. Új típusú tűzeszközök beszerzése (például: NATO-űrméret szerinti 105 mm-es lövegek) 2010 után tervezett. Ugyancsak ekkortól várható a jelenleg rendszeresített páncéltörő rakéta komplexumok (FAGOT) cseréje is.
A BTR-80 és BTR-80A harcjárművek a Magyar Honvédség lövész alegységeinek meghatározó harcjárművei. Ezért 2005 és 2010 között a tárca lehetőségeinek figyelembe vételével folyik a BTR modernizációs program. Erősebb páncélvédettségű lövészpáncélosok beszerzése a tárca rövidtávú terveiben jelenleg nem szerepel.
Tisztelettel,
Szekeres Imre


KÉRDÉSEK A TUBESRŐL, A KÁNYA-HEGYRŐL

Ádám Ferenc szerint a Tubes esetében nem a pécsi lakosság érdekét figyelembe veszik a döntésnél. Szerinte csak lobbi érdekek számítanak. "A lakosság döntött, nem akar lokátort. Jóval kevesebb százalék elég volt a NATO tagsághoz."

Tisztelt Ádám Ferenc!
Magyarország igencsak sűrűn lakott ország, tehát 5-10 kilométerrel lakott településtől távolabbra nem nagyon lehet elképzelni semmilyen építkezést. Ami a korábban javasolt lokátortelepítési helyszínt, a Zengőt illeti, az kétségtelenül távolabb volt lakott településtől, mint a Tubes-tető, de mint tudja, környezetvédelmi aggályok miatt ezt a kormány elvetette.
A magyar törvények értelmében Pécs lakossága nem döntött amellett, hogy nem akarja a lokátortelepítést, mivel az ebben a kérdésben kiírt népszavazás érvénytelen lett. A népszavazás eredményét mindenki értelmezheti a saját szája íze szerint, de a jelenleg érvényes törvények nagyon pontosan meghatározzák az egyedül lehetséges jogi értelmezést.
Tisztelettel, Szekeres Imre

Rekvényi Tibor arra hívta fel a miniszter figyelmét, hogy a Zengőre tervezett lokátor ügyében minden fél számára elfogadható javaslatot tett a megoldásra. Kérte, hogy a szaktárca komolyan foglalkozzon a javaslattal.

Tisztelt Rekvényi Úr!
Bár javaslatát nagyra értékelem, hadd tájékoztassam arról, hogy március elején kormánydöntés született a radartelepítés ügyében, amely a Tubes-tetőt jelöli meg a radarberuházás helyszínként és a honvédelmi minisztert bízza meg a beruházás kivitelezésével. A tárca vezetőjeként az a feladatom és kötelességem, hogy végrehajtsam a Tubesre tervezett beruházásra vonatkozó hatályos kormányhatározatot. Engedje meg, hogy emlékeztessem: a beruházás megkezdését megelőző engedélyeztetési eljárás során a honvédelmi tárca nem csak a törvényességet, hanem a demokrácia írott és íratlan szabályait is messzemenőkig figyelembe véve járt el. A Pécsen megtartott népszavazás során a lakosság többsége nem szavazott a radarépítés ellen, tehát a tárcának joga van az építéshez. A szakhatóság a közelmúltban kiadta az első fokú építési engedélyt. A fellebezési eljárás során is végigjárjuk és betartjuk a jogszabályok által meghatározottak szerint a törvényesség útját. Nem kerülöm meg a kérdést: úgy vélem, hogy a Tubes-tetőn megépül a radarállomás.
Ezek a munkálatok, amelyek során felújítjuk a Tubes-tetőn jelenleg is üzemelő honvédségi híradóbázist és odatelepítünk egy radarállomást semmilyen káros hatással nem lesznek a környezetre illetve az ott élő lakosok egészségére.
Tisztelettel,
Szekeres Imre

Végül a NOL fórumán folytatódott a Kánya-hegyi katonai torony építését bíróságon, több perben támadó, majd a Tubes-mozgalomba is bekapcsolódó Perlaki Tamás vitája Szekeres Imrével. Perlaki Tamás a fórumon kijelentette, hogy a Zemplén-hegységben, a Kánya-hegyen épített torony "törvénysértő, végső célja pedig még csak nem is vitatható, ugyanis a torony rendeltetése ismeretlen." Szekeres Imre május 21-én azt válaszolta: "Bíróság döntött arról, hogy a beruházás törvényes és jogszerű volt."

Perlaki Tamás azonban nem hagyta annyiban: "Miniszter úr válaszát nem fogadom el!
A honvédelmi miniszter mint hatóság, méghozzá, mint másodfokú építési hatóság munkakörében jelentős súlyú közérdekű ügyben hamis információt hozott nyilvánosságra, akkor amikor a NOL fórumán azt a hamis tényt közölte, hogy ?bíróság döntött arról, hogy a Kánya-hegyi építkezés törvényes és szabályos volt.? Egyszerűen, mint tény nem felel meg a valóságnak, hogy bírósági döntés lenne arról, hogy a kánya-hegyi katonai torony törvényesen épült. Ebben a kérdésben még első fokú ítélet sincs.

Ezt Szekeres miniszter úrnak hivatalból kell tudnia, és tudja is, hiszen a katonai torony végleges használatbavételi engedélye bírósági felülvizsgálati ügyében ő személyesen, persze hivatalánál fogva, mint miniszter alperes. Az államigazgatási eljárásban a másodfokú hatóság maga a miniszter, az első fokú hatóság pedig az egyik osztályvezetője. Ugyanakkor szintén a miniszter úr az építtető is egyben. E kettős minőségében nem tévedhetett ekkorát! A második birtokháborítási per szintén folyamatban van, de a birtokháborításnak semmi köze az építéshatósági ügyekhez. Ha a második pert meg is nyerném az, mint az erdő ingatlan tulajdonosát mindössze arra jogosíthatna fel, hogy fát ültethessek a torony köré. Az építkezés törvényességét, valamint a telek, illetve a telken álló ingatlanok tulajdonjogát, illetve az építkezés törvényességét más perek dönthetik el, így a használatbavételi engedély felülvizsgálatára irányuló per, illetve ráépítési per.

A miniszter úr cselekménye súlyosabb, mint, ha politikai minőségében hazudna valaki, mert utóbbi a választások során bír jelentőséggel, hatósági személyként viszont közigazgatási, polgárjogi és esetleg büntetőjogi következmények lehetségesek. Jogállamban viszont a között, hogy egy miniszter által közölt tények nem felelnek meg a valóságnak, és a között, hogy főnöke, a miniszterelnök hazudott, a közvélemény szoros kapcsolatot lát és ennek politikai következményei is lehetnek. Egy működő jogállami demokráciában.
Perlaki Tamás"

"Tisztelt Perlaki Úr! Személyeskedés és vádaskodás helyett tények közlésével kívánok reagálni soraira" - érkezett Szekeres Imre válasza:  "1. 2006. május 04-én vált jogerőssé az az ítélet, melyben az Ön birtokháborítás, szabad átjárás biztosítása miatt kezdeményezett keresetét a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság elutasította, illetve Önt a perköltség megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása tételesen kitért az ingatlan használatára, azt jogszerűnek fogadta el. Az Ön által említett újabb birtokháborítási pert a bíróság feltehetően megszünteti, mivel a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt annak tárgyában már korábban jogerős ítéletet hoztak (Pp. 130. § (1) bekezdés d) pontja és 157. § a) pontja).

2. Az érintett terület tulajdonjogának ráépítés jogcímen történő megszerzése érdekében a tárca még pert nem indított.

3. Az érintett terület jogszerű használata érdekében a HM Ingatlankezelési Hivatal 2005. szeptember 19-én bérleti szerződést kötött a Kányahegyi Erdőbirtokossági Társulattal, s ennek alapján a tárca bérleti díjat fizet az ingatlan igénybevételéért. Ön keresetet nyújtott be a bíróságon aziránt, hogy a Kányahegyi Erdőbirtokossági Társulat elnökével kötött - a 0227/2 helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó - bérleti szerződés semmisségét a bíróság állapítsa meg. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 2007. február 06-án jogerőssé vált ítéletével elutasította az Ön keresetét, azaz a HM jogszerűen használja a területet.

4. A létesítmény használatbavételi engedélyének megtámadása miatt indult per ugyan jelenleg is folyamatban van, ám ez a felülvizsgálati eljárás már csak azt vizsgálja, hogy az építési engedély tervdokumentációjában leírt külső megjelenésre vonatkozó adatok nem térnek el a megvalósult és használatbavételi engedéllyel rendelkező építménytől. A használatbavételi engedély már jogerős és végrehajtható, a bírósági felülvizsgálati eljárástól függetlenül, jogerejét csak akkor veszítené el, ha a bíróság hatályon kívül helyezi azt.

5. Az engedélyeztetési és kivitelezési eljárás során minden tekintetben a vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően eljárva, a jogszabályi előírásokat messzemenően figyelembe véve járt el a tárca, így - a fenti tények alapján is - kijelenthetem, hogy nyugodt lélekkel utasítom vissza az Ön állítását, mely szerint hamis információkat közöltem volna a témában."

Perlaki Tamás viszontválasza: "Tisztelt Miniszter Úr!

Nem személyeskedésként mondom én sem, hanem tényként:

Önnek mint másodfokú építéshatóságnak tudnia kell, hogy a birtokháborítási pernek semmi köze az építéshatósági eljáráshoz. Az, hogy az építkezés nem volt szabályos, arra vonatkozólag semmit nem állapítottak meg, és nem is állapíthattak meg a Miniszter úr által hivatkozott perekben a bíróságok.

Meg kívánom jegyezni, hogy az Encsi Városi Ügyészség elvi óvása viszont az építéshatósági ügyre vonatkozott és megállapította, hogy az építési engedély törvénysértő volt, mert több szakhatóságot nem vontak be az eljárásba és az építtető HM nem igazolta építési jogosultságát, ami azt jelenti, hogy nem szerezte be az erdő tulajdonosok hozzájárulását az építkezéshez. Az Állami Erdészeti Szolgálat Miskolci Igazgatósága pedig azt állapította meg, hogy a termőréteg elhordása, továbbá a tereprendezés, a terület bekerítése és honvédelmi célú használata engedély nélkül történt. Ezek a megállapítások az építkezésre vonatkoztak.

Én tehát olyan hatósági határozatokra hivatkozom, amikor törvénysértőnek minősítettem az építkezést � nem a területfoglalásról beszéltem, az egyébként még most is vita tárgya � melyeknek tárgya az építési hatósági eljárás és az építkezés volt, a Miniszter úr viszont második válaszában olyan két bírósági ítéletre hivatkozott, amely egyszerűen nem az építkezésre vonatkoztak. Az első eddig lezárt birtokháborítási per tárgya egyetlen 2004. évegy nyári napján történt birtokomról történt elkergetésem volt. Azóta második birtokper van folyamatban, amelyet a későbbi és generális birtokomról való kizárásom miatt indítottam és ebben a perben még első fokú ítélet sincs.

A másik Miniszter úr által említett, szerződés semmissége miatt indított per tárgya egy az építkezés befejezése után 2 évvel (!) az erdészeti munkákat végző erdőbirotokossági társulás és a HM között kötött díjfizetési szerződés volt. Meg kell jegyeznem, hogy az első fokú bíróság keresetemet elfogadó ítéletét a másodfokú bíróság azután helyezte hatályon kívül, hogy váratlanul kereshetőségi jogomat, azaz perképességemet tőlem megvonta. Így természetesen könnyű a kormánytényező másik félnek a saját jogait védeni. Pillanatnyilag annyit tudok mondani, hogy az ítélet ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtottam be a Legfelsőbb Bíróságra, és panasszal éltem a Strasbourgi Emberjogi Bíróságnál.

Meg kívánom jegyezni, hogy miután engem a pereskedés lehetőségéből kizárt, valóban használati jogot állapított meg az alperes HM részére a B-A-Z Megyei Bíróság, azonban ez a jog is csak a terület használatára vonatkozó jog volt és semmit nem tartalmazott arra vonatkozólag, hogy az építkezés törvényes volt-e. Mivel a Miniszter úr korábbi egy mondatos válaszában azt állította, hogy az építkezés a bíróság szerint törvényes és szabályos volt, csak azt tudom mondani, hogy állítása minden valós alapot nélkülöz.
 
Amennyiben a Miniszter úr, vagy az olvasók további valós részleteket szeretnének megtudni a Miniszter úr által hivatkozott két bírósági ügyről, ajánlom a www.cmm.hu internetes oldalon a következő oldalakat:
www.cmm.hu/?cat=story&id=180
www.cmm.hu/?cat=story&id=195 "

A vita teljes szövege fórumunkon olvasható>>>

Szekeres Imre