Több bejelentő kifogásolta, hogy a testület képzési hozzájárulásokról szóló ajánlása egyfajta áregyeztetést segíthetett elő a felsőoktatási intézmények között. A versenyhatóság - tekintettel a felsőoktatás működését meghatározó sajátos és átmeneti körülményekre és a rektori konferencia vállalására - úgy ítélte meg, hogy a kifogásolt ajánlás nem sérti a közérdeket - írta közleményében a hivatal.

A GVH bejelentés alapján kezdett vizsgálatot a Magyar Rektori Konferencia ellen. A testület 2006. december 13-án tette azt az ajánlást a felsőoktatási intézményeknek, hogy a felsőoktatási törvényben szereplő irányadó összeget alapul véve a képzési hozzájárulás mértékét egységesen állapítsák meg. Eszerint az alapképzésben évente 105 ezer forintot, a mesterképzésben és osztatlan képzésben pedig 150 ezer forintot szednek majd az intézmények a hallgatóiktól.

A GVH szerint a felsőoktatás szolgáltatásnyújtásnak minősül, ezért a felsőoktatási intézmények piaci magatartást tanúsítanak, így tevékenységük a versenytörvény alapján vizsgálható. A képzési hozzájárulás a hallgatók által fizetendő - igaz, csak részleges - ellenszolgáltatás, így az MRK ajánlása egyfajta áregyeztetést segíthetett elő.

A versenyhatóság mindezek ellenére közérdek hiányában nem indít versenyfelügyeleti eljárást az MRK - mint az intézmények vezetőit tömörítő szakmai szövetség - ellen.

A GVH a döntés során figyelembe vette, hogy a felsőoktatás működését meghatározó körülmények sajátosak és átmeneti jellegűek.

A képzési hozzájárulás meghatározására pedig az intézmények döntési szabadságát korlátozó, a versenyhez fűződő közérdeken túli közpolitikai megfontolásokat - különösen szociális és tanulmányi ösztönzési szempontokat - figyelembe vevő szabályozás vonatkozik.

A GVH tekintettel volt továbbá arra, hogy az MRK ajánlását csak a képzési hozzájárulás bevezetésének első évére szánta. Ráadásul a testület a versenyhatóság közbenjárására olyan elnökségi állásfoglalást juttatott el az intézményekhez, amelyben hangsúlyozza az ajánlás egyszeri jellegét, felhívva az intézmények figyelmét arra, hogy a következő évben saját tapasztalataik alapján döntsenek a képzési hozzájárulás differenciálásáról.

Az elnökségi állásfoglalással a GVH biztosítottnak látja a közérdek védelmét. Hangsúlyozza azonban, hogy amennyiben arról értesül, hogy a Magyar Rektori Konferencia a következő évben is befolyásolni igyekszik a felsőoktatási intézmények döntéshozatalát a képzési hozzájárulás megállapításának bármely vonatkozásában, akkor versenyfelügyeleti eljárás megindítása válhat szükségessé.

A hivatal felidézi, hogy a felsőoktatási törvény 2006. október 27-i módosítása rögzíti: az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóknak a 2008/2009-es tanévtől képzési hozzájárulást kell fizetniük.

A törvény meghatározott egy irányadó összeget is, amelytől a felsőoktatási intézmény akár lefelé, akár felfelé eltérhet, amennyiben biztosítja, hogy összességében legalább akkora bevételhez jut a képzési hozzájárulásokból, amely a fizetésre kötelezettek száma és az irányadó összeg adta szorzatnak megfelel.

A képzési hozzájárulás 30-50 százalékát a felsőoktatási intézmény a hallgatók szociális hátrányokat kompenzáló, valamint tanulási hajlandóságot ösztönző támogatására, a megmaradó részt pedig az intézmény fejlesztésére fordíthatja. (MTI)