Elmondta, hogy 2003-ban a szociális partnerek tiltakozása ellenére az uniós joggal ellentétesen szabályozta Magyarország az egészségügyi rendkívüli munkavégzést és annak térítési díjait. Emlékeztetett: a szakszervezet 2004-ben fő sztrájkkövetelésként azt fogalmazta meg, hogy kerüljön összhangba a magyarországi szabályozás a csatlakozási szerződésben megfogalmazottaknak megfelelően. Mindez ideig ezt nem tette meg egyik kormány sem, sőt a sztrájk tárgyalásokat az egészségügyi tárcavezetés félbeszakította és többszöri felszólításra sem hajlandó folytatni - tette hozzá.

Cser Ágnes véleménye szerint magatartásával a kormány több 10 milliárd forintnyi adósságot halmozott fel az egészségügyi munkavállalókkal szemben. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezetnek nincs kollektív perlési joguk, ezért a munkavállalók kénytelenek saját költségükön eljárást indítani munkáltatójuk ellen, holott azok nem tehetnek arról, hogy a szabályozás ütközik az európai uniós joggal, valamint arról sem, hogy az ügyeleti díjak rendezésére nincs elég pénz az egészségbiztosítási alapnál.

"A munkavállalói érdekképviseleti szervek visszautasítják azt a hátrányos megkülönböztetést, amellyel a kormány a szociális partnerek beleegyezése nélkül sújtja csak az egészségügyi ágazat munkavállalóit, hogy a rendkívüli munkavégzés köréből pusztán pénzügyi okokból elkülöníti az egészségügyi ügyelet fogalmát és megszünteti a rendkívüli munkavégzés jellegét" - írja miniszterelnökhöz küldött dokumentumban az EDDSZ elnöke.

Cser Ágnes levelében közli: amennyiben 30 napon belül érdemi választ nem kapnak a 2004. május 1-je óta esedékes kifizetések felmérésére és ütemezett kifizetésére, peres eljárást kezdeményez a magyar állam képviseletét ellátó pénzügyminiszterrel szemben. Az EDDSZ elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a miniszterelnökhöz most intézett felszólítást csatolni fogja ahhoz a petícióhoz, amit 2006. december 28-án intézett az Európai Parlament petíciós bizottságához.

Ez a beadvány - amelyhez hasonló szövegű levelet intézett Cser Ágnes az Európai Bizottság elnökéhez is - kéri a testületet, "kezdeményezze a Tanácsnál, hogy folytasson le vizsgálatot, és készíttessen jelentést független szakértőkkel a Magyarországon fennálló szerződésszegő és alapjogsértő helyzet feltárására", továbbá "a jogállamiság kereteinek újbóli helyreállítása érdekében kezdeményezze a Tanácsnál az EU szerződés 7. cikkének (3) bekezdésében foglalt intézkedések megtételét".

Cser Ágnes bejelentette, hogy soron kívüli munkaügyi vizsgálatot kezdeményez a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszertudományi Centrum ellen.

A munkaügyi felügyelőségnek küldött beadvány indoklása szerint az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban állóknak egy előre megírt levelet adott át a munkáltató, melyben az orvosok a munkáltatói jogot gyakorlóhoz fordulnak azzal a kéréssel, hogy június 1-től kérik havi közalkalmazotti munkaidejüknek 174 óráról 131 órára csökkentését. Azt is "kérik", hogy a fennmaradó napi két órára az orvosi feladatok önkéntes jogviszonyban történő ellátásához a munkáltató járuljon hozzá.

A levél átadásakor a munkavállalókat figyelmeztették: amennyiben nem írják azt alá, elbocsátások lesznek és ezt azokkal kezdik, akik nem írtak alá.

(MTI)