A felek a kétoldalú kapcsolatok kérdései mellett véleményt cseréltek a nyugat-balkáni térég és a kettéosztott Ciprus problémáiról, az EU-alkotmányról.

Függetlenül a pártcsaládhoz való tartozástól - Görögországot néppárti kormány irányítja - "szinte szó szerint azonos a két ország álláspontja" az áttekintett kérdésekben - hangoztatta Gyurcsány Ferenc a találkozót követő sajtótájékoztatón. Kijelentette: görögországi látogatása a magyar külpolitika egy új szakaszát példázza, amikor a már uniós tag Magyarország e szövetségen belül keresi az együttműködés lehetőségét a legkülönbözőbb területeken a más közepes nagyságú országokkal.

Koszovó kérdéséről szólva elmondta: mindkét fél abban érdekelt, hogy a státuskérdés rendezésekor el kell kerülni mindenfajta egyoldalú lépést, az ENSZ Biztonsági Tanácsának átfogó határozatával kell rendezni a helyzetet. A nemzetközi közösségnek hosszabb távon kell jelen lennie a térségben, hogy segítse a stabilitás megszilárdulását, az együttélést. Az egész térség számára világos perspektívát kell felmutatni az Európai Unió keretein belül, mert csak így lehet erősíteni a liberális, demokratikus erőket a nemzeti radikalizmussal szemben.

Az EU-alkotmány kapcsán Karamanlisz hangsúlyozta: mindkét fél kitart amellett, hogy a lehető legkevesebb változással kell eljutni az uniós alapszerződés megszületéséhez, s legkésőbb a 2009. évi európai parlamenti választásokig el kell fogadni a szerződést.

A Görögországban és Magyarországon folyó politikai, társadalmi és gazdasági változások között vont párhuzamot Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Athénban a görög gazdasági, üzleti élet meghatározó személyiségeivel találkozva.

Magyarország sok tekintetben hasonló modernizálási folyamatot él át, mint Görögország, a politikában a demokratikus átalakulás továbbvitele, a társadalomban az új szociális kohézió megteremtése, a gazdaságban az európai versenyképesség elérése a legfőbb feladat - hangoztatta a kormányfő.

Gyurcsány Ferenc a legnagyobb kihívások között említette mindkét ország számára azt, miként tudják elfogadtatni az emberekkel a változásokat, megértetni azt, hogy az egész ország sikerének elérése érdekében nekik személyesen is sikereseknek kell lenniük.

Görögország esetében rendkívül imponálónak nevezte, hogy "a hazai kis-és középvállalkozások képesek voltak elhagyni a nemzeti kereteket, és az egész térségben sikeresen terjeszkedni". Ennek magyarországi jó példájaként említette a szállodafejlesztésekben, az IT-szektorban, a kereskedelemben vagy a lapkiadásban való görög részvételt. A miniszterelnök arra ösztönözte a görög üzletembereket, hogy "barátaikat is hívják meg Magyarországra, amely olyan hely, ahol érdemes lenni, befektetni, mivel okos, jólelkű emberek lakják".

A felelősségvállalás szerkezetének átalakítását nevezte a magyar kormány által egy éve elindított reformfolyamatok legfontosabb feladatának Gyurcsány Ferenc kormányfő a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IFF) Athénban rendezett közgyűlésén elmondott beszédében.

A világ több mint 320 pénzintézetét tömörítő IFF athéni tanácskozásán több mint 500 pénzügyi, gazdasági vezető, politikus vett részt. Megvitatták a világgazdaság kérdéseit, a különböző térségek és piacok előtt álló kihívásokat, köztük az Európai Unió bővítésének gazdasági és pénzügyi vonatkozásait. A

tanácskozás főbb felszólalói között volt Gyurcsány Ferenc és a házigazda Görögország miniszterelnöke, Kosztasz Karamanlisz mellett Axel Weber, a német Bundesbank elnöke, Randall S. Koszner, az amerikai jegybank kormányzótanácsának tagja és Howard Davies, a legnevesebb brit gazdasági főiskola, a London School of Economics igazgatója.

Gyurcsány a Magyarországon folyó reformfolyamatok mozgatórugóiról beszélt részletesen. Mint rámutatott: a reformprogrammal azt kell bebizonyítani a kül- és belföld előtt, hogy a versenyképesség és a társadalmi, szociális biztonság összeegyeztethető. A reformokban és az emberi gondolkodásban elindult változások szemléletes példájának nevezte a tandíj bevezetésének elfogadtatását, emlékeztetve arra, hogy 12 évvel ezelőtt az akkori szocialista kormány hasonló kísérlete a Bokros-csomag keretében megbukott.

A költségvetés strukturális problémáinak leküzdésére elfogadott intézkedési csomagot ismertetve külön kiemelte az Egyesült Államok költségvetési hivatalának mintájára létrehozandó intézmény felállítását és az állami kiadások plafonjának törvény általi rögzítési kötelezettségét mint a túlköltekezés feltartóztatásának legfőbb fegyverét.

(MTI)