Százezrek, ok nélkül kórházban
Nyugat-Európában a tervezhető műtétek 40-70 százaléka után a betegek nem maradnak kórházban. Magyarországon viszont az egészségbiztosító által finanszírozott több mint egymillió műtét alig több mint tíz százalékát végezték el ily módon. A veszteség a páciensek számára napokban mérhető, a társadalombiztosításnál - milliárd forintokban. A kórházak jól járnak: a befektetett betegek náluk eltöltött napjai után megkapják a tb-től az adott betegségcsoportra kalkulált összeget. Akkor is, ha adott esetben elvégezhették volna a műtétet ambulánsan is. Ennek a bizonyítása ugyanis meglehetősen körülményes. Az egészségügyi kormányzat inkább azzal próbálkozik, hogy jelentős mértékű pályázati pénzt bocsát rendelkezésre azoknak a kórházaknak, amelyek a megszüntetett aktív ágyaik miatt feleslegessé vált kapacitásaikat egynapos ellátással kötnék le. Egy ilyen pályázat sikere sem fordítja meg azonban a rendszer logikáját. Ez még a mérhetetlenül drága kórházi ápolás felé húz. Hiába sokkal olcsóbb az egynapos beavatkozás, sokszor mégsem végzik el akkor sem, amikor semmi akadálya nem volna.
Sérv, térdízületi problémák, bütyök, szürke hályog, kézsebészet, plasztikai korrekciók, epekő-eltávolítás - csak néhány azokból a beavatkozásokból, amelyek elvégezhetőek egy nap alatt, kórházba fekvés nélkül is. De nem így végzik el őket.
A miértről lapunktól névtelenséget kérő orvosok azt mondták, hogy a kórházi lobbi, illetve az egynapos ellátásokban érdekeltek csoportja áll az ügyben szemben egymással. Az előbbi számára sokkal kedvezőbb a sok befektetett beteg: utánuk - minden, kórházban eltöltött fölösleges napért is - fizet az OEP, s e betegektől várható hálapénz is.
Az egynapos műtéteket szorgalmazók a szakmai sikerhez vezető utat, és nem utolsósorban piaci részesedésük növelésének lehetőségét látják e beavatkozásban.
A főváros XVIII. kerületében, a HT-Medical által működtetett klinikán havonta 150-200 egynapos beavatkozást végeznek. Tóth József tulajdonos szerint még egyszer ennyire volna kapacitásuk, ha lenne hozzá közfinanszírozás. A több százmilliós magántőkéből létrehozott vállalkozás két műtőjében így is 30 orvos dolgozik. Fontos lenne számukra, hogy a házi- és szakorvosok elhiggyék: páciensük akkor is biztonságos ellátáshoz jut, ha nem kerül néhány napra kórházba. A cég orvos igazgatója, Ormai László szerint, ha az orvost megnyerték, a betegek még elutasíthatják az új ellátási formát. Nagyon fontos feltétele az egynapos ellátásnak, hogy a páciens tiszta lakásba térhessen vissza, s álljon a rendelkezésére telefon arra az estre, ha segítségre van szüksége.
Ez a szakrendelés fehér holló a rendszerben - állítja Molnár Attila, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője, aki szerint pedig a kórházakban, s az ellátórendszer más részein is megvannak a feltételei az egynapos műtétek elvégzésének. Az OEP adatai szerint számtalan olyan beteget utalnak két-három napra kórházba, akivel mindössze fél órát foglalkoznak. Ott is gyakran a hagyományos beavatkozás mellett döntenek, ahol rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök. Az egynapos ellátással kezelhető 286 féle beavatkozás harmadában csak többnapos kórházi gyógykezelés történik.
- Szervezeti és kulturális forradalomra, és 5-10 évre van szükség ahhoz, hogy a hagyományos kórházi kezelések nagy hányadát egynapos ellátásra váltsa a szakma - mondta lapunknak Kovács Attila, az egészségügyi tárca politikai államtitkára, aki néhány hete még maga is egynapos ellátásokat is végző szakrendelőt vezetett. Tapasztalatai szerint az ilyen ellátások a megszokottnál szorosabb orvos-beteg kapcsolatot igényelnek. A műtét után a kezelő orvosnak bekapcsolt mobiltelefon mellett kell élnie, hogy beteg bármikor elérhesse. Szükség van felkészült otthonápolási rendszerre is, hogy egy nővér azonnal házhoz tudjon menni. Budaörsön mindez rendelkezésre állt. A szakrendelőben nyolc szakma 110 féle műtétes beavatkozását végezte 64 orvos évente háromezer ambuláns beavatkozást végzett el. Egyelőre azonban ez a kivétel.
