Rugalmas, sztressztűrő: ki az?

Végre egy kiállítás, ami nem az érdek nélküli szépséget mutatja meg, hanem az átlagos ember átlagos – és ezért társadalmi – problémáival foglalkozik. Az új munkásosztály helyzetét tematizálja Erhardt Miklós és a Reinigungsgessellschaft (vagyis mosoda) nevű német csoport közös kiállítása a Stúdió Galériában. "Exploring Flexibility — A rugalmas munka nyomában", hirdeti a meghívó, és a grafikák, diasorozatok, videóinstallációk valóban képet adnak a létbizonytalanságban élő emberekről, akik mi is lehetnénk.

A Képíró utcából a galériába lépve először kontrasztos fehér-fekete-vörös nyomatokkal találkozunk, amelyeken a munka és a fogyasztás helyszínein tébláboló alakok kifejtik a művészek és tudósok véleményét a rugalmas munkáról. Ők vezetik be a nézőt az egyébként visszafogott kiállítás által felvetett gondolatokba. A tárlat az elvi állásfoglalások vagy a praktikus ellenállás helyett inkább hagyja szóhoz jutni a munkavállalókat és közvetítőiket. Ehhez mérten a másik falon szinte családi fotóalbum jelleggel két diasorozat mutatja be az "egy eurós munkások" mindennapos kis történeteit. Mielőtt belépnénk az elsötétített belső termekbe, az ajtó körül szöveg-kollázs foglalja össze a benti videók inspirálóbb mondatait, és innen már látszik, hogy mindez csak kommentár a kiállítás magját adó eszköztelen videóinstallációkhoz.

Szerencsére a két szimmetrikus szerkezetű munka két külön termet kapott, így nem kell fejhallgatóval bajlódni, hanem szabadon mozoghatunk a három terem háromféle információs áramlata között. Így az egyes mondatok egymásra reflektálva egyetlen folyammá olvadnak össze, ami a kiállítás voltaképpeni mondanivalóját alkotja. Mivel az alkalmi munka, és a szürke- meg feketepiac egyre nagyobb szeletet hasít ki magának a gazdaságból, a rugalmas munka akarva-akaratlanul hatalmába keríti a dolgozókat és a munkanélkülieket. A kizsákmányolás új feltételei sok lehetőséget és veszélyt is kínálnak. A gazdagabbak jobban beoszthatják a munkaidejüket, és megválaszhatják az önkizsákmányolás feltételeit, a szegényebbek pedig csak akkor és ott dolgoznak, ahol és amikor igény van rá. Hiába keveredik a kétfajta helyzet egymással, összességében mégis a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez vezet, ahogy ez a kapitalizmus egymás követő fázisaiban szükségszerű.

Ahogy a munkaközvetítők és az alkalmi munkások interjúit nézzük, kiderül, hogy mennyi közös vonás van a fordító, a fotográfus, a titkárnő vagy a telefonközpontos munkájában. Ráadásul a német példák megmutatják, hogy a fejlettebb kapitalizmus nem jelent nagyobb létbiztonságot. Ha eddig azt érezte az olvasó, hogy különleges helyzetben van, mert az ilyen-olyan munkáiért nem jár betegbiztosítás, vagy ingáznia kell a munkahelyére, átlagemberként jöhet ki a kiállításról. Ami ott nem derül ki, az az, hogy az átlagemberek közös problémáikat csak közösen tudják megoldani!

Erhardt Miklós, Reinigungsgesellschaft: A társadalmi motor-a rugalmas munka nyomában.

Stúdió Galéria (1053 Budapest, Képíró u. 6.)

Nyitvatartás: keddtől-péntekig: 16 - 20 óráig, szombaton: 12-16 óráig, vasárnap és hétfőn: zárva


A szöveg az Erste Bank Csoport támogatásával működő tranzit.hu kortárs művészeti kezdeményezés felkérésére készült.


További tranzit.hu cikkek

Tavaszi fotóaukció, 2007, Kieselbach Galéria

Fotókiállítások Dunaújvárosban és a Ludwig Múzeumban

Baglyas Erika Felejtés című kiállításáról

A Pips:lab nevű holland művészcsapat budapesti performanszáról

 

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.