A környezetvédelmi és vízügyi tárca hatósági munkájára 2002 előtt is jellemző volt a túlterheltség és az alulfinanszírozottság (a 25 tagú EU átlagának mindössze a negyedét költöttük a környezethasználat hatósági ellenőrzésére).

Jávor Benedek, a Kisebb állam, nagyobb baj? című, az átalakulás tapasztalatait elem- ző Védegylet-tanulmány szerkesztője szerint a folyamatot már az elején elrontották azzal, hogy nem készítettek hatásvizsgálatot a tervezett változtatások következményeiről. Ezt erősíti meg egyébként az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálati jelentése is, amely rögzíti: "hosszabb távú előrelátást magában foglaló hatástanulmányt a minisztérium nem tudott felmutatni". A számvevők úgy találták, hogy az uniós követelmények miatt a létszám folyamatos emelése lenne indokolt, az igazán szűk keresztmetszetet azonban a költségvetés jelenti. Az eleve forráshiányos rendszert aztán a reform címén szabályosan kivéreztették: nagyjából 30 százalékos pénzügyi- és személyierőforrás-csökkentés után ma évi 3 milliárd forinttal kisebb pénzből és közel 600 fővel kevesebben dolgoznak az összevont hatóság kötelékében. Ugyanezt állapította meg a hatósági munkát szondázó Legfőbb Ügyészség is, kiegészítve azzal, hogy az engedélyezési gyakorlat gyakran indokolatlanul engedékeny, az ellenőrzés pedig szórványos és felületes.

A zöldhatóság puhasága és a hatósági munka fellazulása a nemzeti parkokat sorra járó köztársasági elnöknek és a Védegylet szakértőinek is feltűnt. - Az államnak láthatóan kétféle célja volt az átszervezéssel - állítja Boda Zsolt, a szervezet szóvivője. - Áramvonalasabb, olcsóbb, "egyablakos" ügyintézésre vágytak, és a környezetvédelmi engedélyezési eljárások gyorsítására, egyszerűsítésére is. Az utóbbi azonban azt is jelentheti, hogy a gazdasági szereplők a hatóság "felesleges" keménykedésétől szeretnének megszabadulni.

Kérdésünkre, hogy mi támasztja alá ezt a feltételezést, a szóvivő azt felelte, hogy csak indirekt bizonyíték van rá. - A Számvevőszéktől a zöldszervezetekig mindenki megjósolta, hogy az átszervezés egyik következménye a hatósági szigor és hatékonyság csökkenése lesz, és így is történt. Két eset lehetséges: vagy ostobák azok az állami döntéshozók, akik az átalakítás mellett döntöttek, vagy pedig ez a kiszámítható hatás egyáltalán nem zavarta őket - szögezte le Boda Zsolt. A civil szakértő úgy véli, ha valóban a reform lett volna a cél, választhatták volna a Versenyhivatalnál már bevált utat: ott sem a szigor, sem a létszám nem csökkent, ráadásul a keményebb ellenőrzés és szankcionálás nyomán a szervezet milliárdos befizetője lett a költségvetésnek.

A szaktárcánál lapzártánkig nem kommentálták a Védegylet észrevételeit, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy az új zöldhatóság koncepcióját keresztülvivő miniszter időközben már távozott az államigazgatásból.

Harminc százalékkal kisebb pénzért 600 fõvel kevesebben dolgoznak a zöldhatóságoknál