Mindez annak köszönhető, hogy - a kereszténydemokraták kisebb partnereként - a szocdemek léptek a koalícióban a jobboldali liberális VVD helyére. Távozott a szigoráról híres, "Vas Ritaként" aposztrofált bevándorlásügyi miniszter, Rita Verdonk.

A Hollandiába történő bevándorlás 2000-ben és 2001-ben tetőzött, amikor évente több mint 130 ezren érkeztek az országba. Erre adott válasz volt a jobboldali populizmus felerősödése. Márpedig az (Európával együtt) öregedő Hollandiának munkaerőre van szüksége. A munkanélküliség tavaly az egész EU-ban a legalacsonyabb volt (3,8 százalék), köszönhetően a nők elterjedt részmunkaidős foglalkoztatásának. Igaz viszont, hogy a marokkói közösség ötödének nincs állása.

Ám a friss bevándorlásban Hollandia le van maradva: tavaly a 101 ezer betelepülőből a legtöbb korábban külföldön élő holland, illetve lengyel, német vagy amerikai volt. Három-háromezren jöttek törökök, kínaiak, valamivel kevesebben Indiából és a Holland Antillákról.

A 16 milliós országban 900 ezer muzulmán él. Közülük kerül ki főleg az a félmilliós tömeg, amelynek beilleszkedési zavaraival Verdonk igazolta drákói szigorúságú lépéseit. Életkorhoz és jövedelemhez kötötték a családegyesítést, a bevándorlókat a beilleszkedésüket tanúsító vizsgára kötelezték, az erre való felkészülés költsége részben őket magukat terhelte. Csillagászati összegű bírsággal sújtották a törvénytelen bevándorló munkaadóját, és megduplázták a cellák számát a toloncközpontokban.