A Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt szombathelyi frakciója tiltakozott tegnap az ellen, hogy Nemény Andrást, a Szombathelyi Közgyűlés gazdasági bizottságának elnökét - egyben az MSZP frakcióvezetőjét - a Berzsenyi Dániel Főiskola stratégiai előkészítő bizottságának elnökévé nevezték ki. Mint fogalmaztak: aggályosnak tartják, hogy az önkormányzati cégek után más intézményekben is pozíciószerzésre törekszik az MSZP.

Szombathelyen még május elején kavart botrányt SZDSZ-es képviselők Kóka Jánoshoz címzett levele, amelyben kifogásolták, hogy szabad demokrata városatyák önkormányzati cégekben 140-180 ezer forintos javadalmazásért igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságot vállalnak.

Ebben egyébként nincsenek egyedül: az ellenzéki és kormánypárti képviselők egyaránt betöltenek ilyen pozíciókat.

Az önkormányzati politikusok "álláshalmozása" egyre több botrányt kavar országszerte. A fővárosban is élesen bírálta az ellenzék a közműcégek új vezetőinek kinevezését. Budapesten a napokban járt le több vezető, igazgatósági és felügyelőbizottsági tag mandátuma. A személycserék körülbelül 300 ember munkáját és - nem mellesleg - egzisztenciáját érintették. Az ellenzék felháborodását elsősorban az váltotta ki, hogy - a korábbi ígéretekkel ellentétben - a fejcseréket nem előzte meg pályáztatás.

A fővárosi "szokásjog" szerint a cégek igazgatóságába - amely testület a tulajdonost képviseli - aktív politikusokat nem, ám mindenképpen "bizalmi embereket" delegálnak. Az it-ket így az MSZP- SZDSZ-koalíció ajánlásai alapján töltik fel. A társaságok operatív irányítására főként a szocialista oldalról jönnek a javaslatok. Kormánypárti politikusok ezt azzal magyarázzák, hogy mivel ők kaptak többséget a választóktól, a cégek irányításának felelőssége is őket terheli.

Az ellenőrző testületekbe, vagyis a felügyelőbizottságokba viszont már az ellenzéki jelöltek is bekerülhetnek.

Egy-egy it- vagy fb-tagság, netán elnöki poszt komoly érv szokott lenni a színfalak mögötti politikai alkudozásban. Azonkívül, hogy az adott városatya saját befolyását és lobbierejét jelentősen növelni tudja az ilyen "álláshalmozással", jövedelemkiegészítésként sem jön rosszul a másod-, harmad- vagy akár negyedállás. Az igazgatóságok elnökeinek járandósága a fővárosban havi bruttó 200-300 ezer forint között mozog, a tagok 150-200 ezer forintot keresnek. A felügyelőbizottságokba bekerülő városatyák havonta 75-150 ezer forintos javadalmazást kaphatnak, de a testület elnöke ennek a dupláját is hazaviheti.

Országos összevetésben ezzel messze a fővárosi képviselők keresnek másodállásukért a legjobban, de a Szombathelyen jellemző 140-180 ezer forintos apanázs is magasabb a többi hazai nagyvárosban megszokottnál. Az MSZP-s vezetésű Nyíregyházán a 34 fős testületből hat fideszes, három szocialista, három független és egy MDF-es képviselő került be valamely felügyelőbizottságba. Tiszteletdíjuk jóval kevesebb, mint a cégekben munkát vállaló fővárosi politikusoké: havonta 45 és 60 ezer forint között van - költségtérítést nem kapnak. A fideszes vezetésű Debrecen negyvenkilenc fős közgyűléséből csaknem mindenki benne van valamilyen felügyelőbizottságban, s akárcsak a közgyűlésben, itt is a fideszesek vannak többségben. A városháza kérdésünkre nem kívánta nyilvánosságra hozni a tagok tiszteletdíját, de más forrásból megtudtuk: a képviselők a felügyelőbizottságokban havonta 40 ezer forintot kapnak.

Szegeden tizennégy önkormányzati tulajdonú cég működik. Az it-tagságot a törvény teszi összeférhetetlenné, a felügyelőbizottságokban viszont vannak bőven képviselő tagok. A pártfrakciók megállapodása értelmében minden cég felügyelőbizottságába delegál tagot a helyi ellenzék is. Összesen 53 fb-tag van, közülük 13 az önkormányzati képviselő, 40 pedig a pártok által delegált szakértő. A legmagasabb javadalmazás itt ugyanakkor mindössze havi bruttó 38 ezer forint.