A miniszterek, akik szerdán a potsdami Cecilienhof kastélyban - az 1945 nyarán a második világháború utáni rendezésről döntő - Churchill, Truman és Sztálin részvételével kezdődött konferencia helyszínén -  gyűltek össze, Koszovó mellett Iránról, Afganisztánról és a Közel-Keletről, továbbá környezetvédelmi kérdésekről tárgyaltak, előkészítendő az egy hét múlva sorra kerülő, heiligendammi állam- és kormányfői csúcskonferenciát.

Miközben a nyugati államok képviselői a függetlenséget előirányzó Ahtisaari-tervet támogatva, mielőbbi ENSZ-döntést szorgalmaztak a jelenleg még Szerbiához tartozó tartomány státusáról, Szergej Lavrov elutasította ezt, hangoztatva, hogy a tartomány sorsát a szerbek és a koszovói albánok közvetlen tárgyalásain kell rendezni. A tanácskozást követő sajtóértekezleten Lavrov  kijelentette: reméli, hogy Oroszország nem kényszerül vétójának alkalmazására az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Úgy ítélte meg,  hogy  "az orosz és a nyugati álláspont homlokegyenest ellentétes Koszovó ügyében". Hozzátette: "tartós és igazságos megoldást kell találni",  mert ha Koszovó függetlenné válna, az "hasonló problémákat idézne elő a világ más térségeiben".

Több volt az egyetértés a Közel-Keletet illetően, a külügyminiszterek ugyanis egyaránt az Izrael és a palesztinok közötti, közvetlen tárgyalások folytatását, illetve az erőszakról való lemondást sürgették.

Iránnal kapcsolatban a G8-országok külügyminiszterei ismét tárgyalásokat szorgalmaztak az iráni vezetéssel, ugyanakkor közvetve további szankciókkal fenyegették meg Teheránt, amennyiben figyelmen kívül hagyja a BT megfelelő felhívásait.

A G8-csoport külügyminisztereihez a délutáni órákban csatlakozott az afgán és a pakisztáni diplomácia vezetője. Rangin Dadfar Szpanta afganisztáni és Mehmud Kaszuri pakisztáni külügyminiszter egyaránt támogatásáról biztosította a nemzetközi közösség erőfeszítéseit Afganisztán  békéjének és stabilitásának helyreállítására, illetve az újjáépítés biztosítására. A nyolcak ugyanakkor a törvényes afganisztáni kormányt arra szólították fel, hogy tegyen hatékonyabb intézkedéseket a rendezés érdekében.

A miniszterek külön állásfoglalásban szálltak síkra a jogállamiság mellett. Hangsúlyozták, hogy a jogállamiság az egyik legfontosabb, s elengedhetetlen eleme a hét nyugati állam és Oroszország közötti partneri viszonynak. Az emberi jogok, illetve az alapvető szabadságjogok biztosítása mellett a jogállamiság nélkülözhetetlen előfeltétele a tartós békének, a biztonságnak, illetve a fejlődésnek - hangoztatták a nyolcak.

A potsdami találkozón nem történt előrelépés környezetvédelmi kérdésekben. Értesülések szerint elsősorban az Egyesült Államok, ugyanakkor Kanada is szembehelyezkedett  a G8-csoport, továbbá az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Németország  azon törekvésével, hogy a küszöbönálló csúcsértekezleten kötelező érvényű megállapodást fogadjanak el a klímaváltozás káros következményeinek mérséklésére. A házigazda Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter ezek után közvetve sejteni engedte, hogy Heiligendammban aligha születik majd megállapodás. Steinmeier reményét fejezte ki, hogy ha a  csúcskonferencián nem is, az év végi, indonéziai nemzetközi környezetvédelmi értekezleten mindenképp egyezség jön létre a 2012-ben lejáró kiotói rendszer felváltásáról.

A potsdami tanácskozást lezáró sajtóértekezleten ismét teljes élességgel merült fel az orosz-amerikai rakétavita. Miközben Szergej Lavrov azt hangsúlyozta, hogy országa a tervezett amerikai telepítést a stratégiai stabilitást aláásó komoly fenyegetésnek tekinti, washingtoni kollégája, Condoleezza Rice ismételten azt állította, hogy a tervezett rakétavédelmi rendszer kelet-európai elemei semmiképp nem Oroszország ellen irányulnak. (MTI)