Ma, amikor a többség megveti, betegnek tartja, jogaiban korlátozza, vagy legalábbis szégyellni való devianciának minősíti a melegek párkapcsolatát, talán fontos megmutatni egy ilyen szerelem fázisait. Tulajdonképpen mindent érdemes megmutatni ebből a sztereotípiáinkat és hozzáállásunkat újra és újra kérdésekkel nyitogató alapállásból, abból az alkotói attitűdből, melyet reményeim szerint a munkáimmal képviselek.

A falusi románc forgatásának helyszínén a kilencvenes években egy a városból kiköltöző leszbikus közösség élt, akik közül sokan lent maradtak, vagy ma is visszajárnak. Belőlük alakult a stáb, amelynek tagjai tehát jó barátságban voltak a főszereplővel, és ismerték a filmforgatás közben főszereplővé vált heteroszexuális szomszédasszonyt is. Még mielőtt pénzről, gyártásról, producerről beszélhettünk volna, a stáb nagyon „kézzelfogható“ és a forgatás jellege miatt alapos megfontolások alapján kezdett tehát dolgozni. Elsősorban nem klasszikusan filmes szempontok vezéreltek, amikor a forgatás „módszertanán", a rendezői koncepción gondolkodtam. Kevésbé érdekelt az un. profizmus, mint az érintettség, vagy az empátia képessége. Ebben a filmben számtalan kérdés fogalmazódik meg, és szeretném, ha a nézők is megfogalmaznák kérdéseiket. Ez vezet ugyanis ahhoz a nyitottsághoz, amely filmjeim közvetett célja." - vélekedik Bódis Kriszta filmjéről szóló írásában.

A Ráday Könyvesház Könyvheti programja(június 1.)