A világ egyik legnagyobb gazdasági-politikai elemző központja - a The Economist folyóiratot gondozó csoport  társintézménye - Global Peace Index (globális békemutató) néven állította össze az első ilyen jellegű összehasonlító felmérést. A bevont országok békés vagy békétlen jellegét az EIU kéttucatnyi részindex alapján határozta meg, számszerű átfogó mutatót alkalmazva.

A legfontosabb részindexek között van a politikai instabilitás, az erőszakba torkolló megmozdulások valószínűsége, a szomszédos országokkal fenntartott viszony, a 2000-2005 között megvívott belső és külső fegyveres konfliktusok száma, a GDP-arányos katonai kiadások mértéke, a 100 ezer lakosra jutó emberölések száma, a menekültek száma, a bebörtönzöttek aránya a teljes népességhez mérve, az erőszakos bűncselekmények elterjedtsége, a fegyverexport súlya a gazdaságban, és a 100 ezer lakosra jutó nehézfegyverek száma.

A vizsgált országok közül mindezek alapján Norvégia bizonyult a legbékésebbnek, 1,357 ponttal, Irak ugyanakkor a legmagasabb - vagyis legrosszabb - indexet kapta, 3,437 ponttal.

Norvégiáról a 44 oldalas jelentés megállapítja, hogy ebben az országban nincsenek belső konfliktusok, és a külső konfliktusokban vállalt részvétel is a békefenntartói tevékenységre korlátozódik. Az erőszakos demonstrációk valószínűsége nagyon alacsony, a politikai stabilitás és az emberi jogok tisztelete erős, és mindez harmóniában élő társadalomról tanúskodik.

Az EIU által - számos tekintélyes nemzetközi szervezet és szakértő hozzájárulásával - összeállított elemzés szerint egyértelműen megállapítható, hogy a kicsi, stabil és demokratikus országok a legbékésebbek. A lista első húsz helyezettjéből 15 nyugat- és közép-európai demokrácia; a legtöbbjük az EU tagja.

Magyarország a 18. helyen áll, 1,575 ponttal, megelőzve a térségben Romániát, Lengyelországot, Észtországot és Litvániát is. A közép-európai EU-tagállamok közül Magyarországgal együtt Szlovákia (17.), Szlovénia (15.) és Csehország (13.) került be a legbékésebb húsz ország közé. A térségi uniós tagállamok között a legrosszabb helyezést Bulgária kapta, amelyet a jelentés az 54. helyre sorolt.

A nagyhatalmak ugyanakkor igen rosszul szerepeltek: az Egyesült  Államok a 96., Oroszország a 118. helyre került.

Amerika helyezését az összeállítás a nagyon magas katonai kiadásokkal és a határokon túli fegyveres konfliktusokban vállalt jelentős szereppel indokolta; a jelentés szerint az Egyesült Államok "gyakorlatilag a világ rendőreként lép fel". Mindemellett itt a legmagasabb a bebörtönzöttek aránya az összes vizsgált ország közül, és a fejlett országcsoport átlagához mérve magas a 100 ezer lakosra jutó emberölések száma is.

Oroszország igen rossz helyezését a felmérés készítői szerint a csecsenföldi fegyveres konfliktus és a nagyon magas börtönnépesség indokolja; ez utóbbi aránya a második legmagasabb az amerikai után a listán szereplő országok között.

Irak utolsó helyét a folytatódó háború magyarázza, amely 2005  óta egyre inkább szektariánus jelleget ölt. A jelentés szerint  négymillió iraki menekült él külföldön, az ország erősen  militarizált, és erős a politikai instabilitás.

A lista utolsó öt helyén Nigéria, Oroszország, Izrael, Szudán és Irak osztozik; a legbékésebb öt ország Norvégia, Új-Zéland, Dánia, Írország és Japán.

(MTI)