Volt, ahol tavaly novemberben költöztették ki a megyei illetékhivatalt a város szélére egy voltaképp "vállalhatatlan" épületbe. Győrben még ma is keresik a megfelelő irodát. Helyenként meglehetősen "barátságtalanul" fogadták az illetékügyek új irányítóit a terület eddigi gazdái - fogalmazott Szikora János, az APEH elnöke a tegnapi tájékoztatón. Az illetékhivatalokat a Pénzügyminisztérium döntése alapján január elsejétől beolvasztották az APEH-ba, s a döntés végrehajtását - több okból - nemigen könnyítették meg a hivatalokat tavaly év végéig vezető megyei önkormányzatok. Volt, ahol adminisztratív okokra hivatkozva a január másodikai munkakezdést akadályozták, ugyanitt a dolgozók jutalmával is adós maradt a korább foglalkoztató önkormányzat - ezért most pereskedik az APEH.

Eközben január elején 100 ezer olyan ügy pihent az illetékhivatalokban, amelynél nem szabták ki az illetéket, és további 50 ezer, amelyet be sem iktattak. Hogy ez sok vagy normális ügyhátralék, azt maga az adóhatóság sem tudja. Ugyanis nincs összehasonlítási alapja, nem tudja, hogy normál esetben mekkora ügyhátralékkal szoktak dolgozni az illetékhivatalok. (Abból kiindulva, hogy január végétől május közepéig 280 ezer ügyet indítottak el, a 150 ezres ügyállomány optimista becsléssel is legalább egyhavi pluszmunkát, vagyis elmaradást jelent. Tekintve, hogy az illeték kiszabása 30 nap áll rendelkezésre, ez vélhetőleg komolyabb elmaradás. Igaz, ennek a bevételi számokban is meg kell majd mutatkoznia.)

Akárhogy is, az integráció valóban nehezen megy. Az országban működő húsz illetékfőosztály vagy -osztály (volt hivatalok) különböző, igen elavult informatikai rendszerrel dolgoztak, legalább ekkora gondot jelent/jelentett, hogy az adóhatóságétól teljesen eltérő illetékességi szabályok szerint teszi ezt. Például, egy ingatlan értékesítésekor a telek elhelyezkedése szerinti hivatalnál kellett korábban fizetni, ma a vevő a bejelentett lakhelye szerint illetékes regionális, illetve megyei APEH-igazgatóságnál intézi ügyeit. Méghozzá adóazonosító jelével vagy adószámával, az APEH ugyanis ezek alapján vezeti a nyilvántartásait, míg a volt illetékhivatalok ügyszámokkal dolgoztak. Mára annyit sikerült elérni, az adóazonosító jelek és adószámok alapján azonosították a futó ügyek közel egymillió részvevőjét. Az ügyeket ma mindkét rendszerben nyilvántartják, így voltaképp dupla munkát végeznek az ügyintézők. A régi sárga csekkes fizetők pedig gyakran nem tüntetik fel az adóazonosító jelüket, amely nélkül nem könyveli le az APEH a befizetést.

Ez persze az adózóknak nem okoz különösebb gondot, az egyelőre lassabb ügymenet miatt legfeljebb később jön a fizetési meghagyás. Ugyanakkor egyelőre kisebb bevételt jelent a költségvetésnek és az önkormányzatoknak. Az első négy hónapban befolyt 46,2 milliárd forint négy százalékkal marad el a tavaly ilyenkor beérkezett összegtől, a megyei önkormányzatok hárommilliárd forinttal kaptak kevesebbet, mint 2006. április végéig. Ennek részben az az oka, hogy az illetékfőosztályok működtetésének fedezetét ma már nem a megyék, hanem az APEH kapja - a bevételek 8,5, a fővárosban négy százalékát. Azt nem tudni, hogy ezzel a megyék vagy az APEH jár rosszul, illetve jól. Az Állami Számvevőszék szerint hivatalonként eltérő, a bevétel 6,2-35,7 százalékát tette ki az illetékek beszedési költsége - ahol a 8,5 százalék felett volt az arány, még jól is járhatnak a hivatal átadásával.

Az ugyanakkor bizonyosnak tűnik, a hivatalok volt vezetői és vezető beosztású munkatársaik rosszul járnak, már ami a keresetüket illeti. Ugyanúgy köztisztviselők maradtak (alapilletményük így nem változott), ám jellemzően a korábbinál jóval kevesebb jutalmat vihetnek haza. Önkormányzatonként eltérően az alapilletmény 50-90 százalékát tehette ki korábban a jutalék. Az APEH-nél viszont eleve negyedévente oszthatnak jutalmat a pénzügyminiszter döntése alapján, ez összesen egy év alatt 3-4 havi alapfizetést tehet ki, vagyis jó esetben az illetmény harmadát. A hivatalok beolvasztásában így nem lehettek különösebben érdekeltek azok volt vezetői. Még akkor sem, ha főosztályvezetőként, osztályvezetőként maradtak a helyükön. A regionális illetékvezetőket többnyire az APEH adta.

Az adóhatóság kilenc hónap alatt, vagyis októberre ígér gördülékeny és gyors illetékügyintézést, már egységes informatikai rendszerrel. A szaktárca elvárása szerint pedig júliustól iktatásra legfeljebb két napot, az illeték kiszabására pedig 30 napot várhatnak ügyek.

Összes illetékbevétel

(milliárd forint)

Forrás: PM